Az elmúlt néhány évben számos fontos jogszabályi változás állt be az építésügyben. Ezek egy része az otthonteremtés megkönnyítését szolgálja az építtetőkre nehezedő bürokratikus terhek csökkentésével. Más része inkább a tervezőket érinti, akikre több feladatot és nagyobb felelősséget ró. És van olyan része is a változásoknak, amely a könnyítések mellett kötelezővé tett eddig nem kötelezően elvégzendő feladatokat.
Az egyszerű bejelentési eljárásra vonatkozó szabályozások változásai
Az otthonépíttetők számára talán a legfontosabb terület a korábbi általános építésiengedély-kötelezettséget felváltó egyszerű bejelentés terén beállt változások sora. Fontos tudni, hogy 2017 júliusa óta (144/2017. (VI. 12.) Korm. rend.) alapesetben már a 300 négyzetmétert meghaladó alapterületű új családi házakra sem szükséges építési engedélyt kérni. Elegendő az egyszerű bejelentéssel élni, amit az e-napló online készenlétbe helyezésével kell megtenni, ezt követően a 16. napon el is kezdődhet a házépítés. Az egyszerű bejelentés egyébként nem olyan egyszerű történet, mint amit a neve sugall. Minden eddiginél részletesebb tervdokumentációra és kiviteli tervre van ugyanis szükség. A dokumentációnak tartalmaznia kell nemcsak a megszokott tervrajzokat, de utcaképet, vasalási tervet, a statikai tervet, szükség esetén talajmechanikai és fedélszéki tervet, épületvillamossági és gépészeti kivitelezési dokumentációt, építész műszaki leírást, költségvetést. A kiviteli terv minden szerkezetet és csomópontot részletesen kirajzolva kell ábrázoljon, nem elegendő a régi eljárásoknál megszokott 1:100 arányú vázlatterv.
Kötelező lett a művezetés
Fontos változás a tervezői művezetés kötelezővé tétele. Ezt azt jelenti, hogy az építtetőnek tervezői művezetésre is írásban szerződnie kell az építésszel, akinek legalább hat alkalommal kell művezetést tartania az építési területen.
Kinek hiányzik az építési engedély?
Szintén lényeges változás, hogy az építésiengedély-kötelezettség megszűnésével az építész tervező magára bizonyos értelemben maradt a ház megépítéséhez szükséges műszaki tartalom meghatározásával, egyeztetésével és az ezekkel járó hatalmas felelősséggel is. Mivel már nincsen jogerőre emelkedő építési engedélyezési terv, az esetleges jogorvoslati lehetőségek csak peres eljárásban rendezhetők. Ez megnehezíti például a szomszédok dolgát, ha valamilyen vitába kerülnek az építkezés kapcsán az építtetővel.
A tervező felelősségéről
Az építész tervezőre nagyobb felelősség hárul, mint eddig. Már a szerződés megkötésekor ismernie kell, milyen fontosabb műszaki elemei lesznek az építendő háznak, így pedig milyen részletességű tervdokumentáció elkészítésére szerződik le. A tartalom ugyanis az épület műszaki paramétereitől függ, amit előre elég nehéz meghatározni. Ugyanettől függ az is, hogy milyen további szakértők bevonására lesz szükség. Ezeket tehát a tervezőnek előre kell tudni. A tervező felelős azért, hogy az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció szakszerű, valóságnak megfelelő és jó minőségű legyen. Ugyancsak felelős azért, hogy ha szükséges, a megfelelő szakági tervezőket vonja be például tűzvédelmi szakértőként, valamint azért is, hogy minden elkészült tervet összehangoljon. A tervezőnek kötelessége a megrendelőjét tájékoztatni minden lényegi részletről. A tervező éppen ezért köteles felelősségbiztosítással rendelkezni, aminek meglétét igazolnia kell az egyszerű bejelentéssel összefüggésben.
