Napelemes menekülőút- nyitva marad?
Az energiaárak emelkedésére máris egyre intenzívebb a lakosság válasza. Egyre többen függetlenednek a szolgáltatóktól és keresik a lehetőségeket, hogy a gázhasználatukat is kiváltsák villanyra. De valóban ez a jövő? Egyre több aggodalom merül fel, mert egyesek szerint a napelem használat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen…
Mire számíthatunk a kormánytól?
Nos, természetesen sok dolog megjósolhatatlan. Azonban a jelenlegi intézkedések mellett úgy tűnik, hogy az ország vezetése is a hosszútávú megoldások felé igyekszik terelni az embereket.
A környezetbarát megoldások folyamatosan támogatottak. Gondoljunk a hőszivattyúk használatával igényelhető kedvezményes áramtarifákra, vagy akár az elektromos autók engedményeire. Egyelőre úgy tűnik, hogy az állam is ösztönzi a napelemes rendszerek telepítését. Az otthonfelújítási támogatással is igyekeznek hozzájárulni, hogy az otthonok korszerűbbek és fentarthatóvá váljanak.
Ez politikai hozzáállástól független. Egy országnak az áll az érdekében, hogy a lakosai élhető körülmények között legyenek. Mert a gazdaságot egyszerűen visszaveti az általános szegénység. Hosszútávon gondoskodnak az emberek, hogy ingyen energiájuk legyen? Igen, ez mindenki érdekét szolgálja.
Azért lehet, hogy mégis szorít a határidő?
Az energiaszolgáltatók az uniós szabályozásoknak megfelelően jelenleg 2023 év végéig biztosítják a háztartási kiserőművesek részére a szaldós számlázási rendszert.
Akik eddig a határidőig szerződést kötnek azoknak a későbbiekben is ez az elszámolási rendszer áll majd a rendelkezésükre. Hogy mi is ez pontosan? A lényege igazából az, hogy a napelemek nem termelnek egész évben minden nap ugyanannyi energiát. Egy jól kialakított rendszer általában nyáron többletenergiát termel, télen viszont kevesebbet.
Az áram tárolása nehezebben megoldható és nagyon magas a költsége, ezért a napelem rendszerünk a villamos hálózatra van kötve. Ha kevesebb energia áll a rendelkezésünkre akkor a szolgáltatótól vételezünk. Ha többlet energiát állítunk elő, akkor azt pedig bejuttatjuk a villamosenergia hálózatba. Tehát a villanyóránk azt is számolja mennyit vételezünk és azt is, hogy mennyit adunk.
Az éves szaldós elszámolás alapján pedig csak akkor kell fizetnünk, ha az évközben termelt energiamennyiséget meghaladja a fogyasztásunk. Ha többletenergiát termelünk, azt meghatározott áron kifizeti nekünk a szolgáltató.
Mire számíthatunk 2024-től?
Nehéz megjósolni. A szaldós elszámolással azért akadhat addigra problémájuk a szolgáltatóknak. Feltételezhetjük, hogy van egy határa annak, hogy mennyi energiát táplálhat összesen a lakosság a rendszerbe.
Ha ezt a határt megközelítjük, a szolgáltatóknak valószínűleg fejlesztésekbe kell beruházniuk. Ezt pedig mivel profitorientáltak, valahol a fogyasztóktól kell visszaszerezni. Persze most csak tippelhetünk, az uniós szabályozásoktól is fog függeni, hogy mit fognak lépni. Részemről elképzelhetőnek tartok valamiféle emelt energiatárolási díjat a 2024. évtől kötött szerződések esetén, de az is lehet, hogy a globális felmelegedés miatt a szolgáltató támogatásban fog részesülni a fejlesztéseihez és marad a szaldós rendszer.
Alapvetően nem jósolhatunk előre, azonban a józan ész azt diktálja, hogy a később telepített napelemes rendszerek is szolgálhatnak majd menekülőúttal, vagy legalábbis mérsékelhetik a kiadásainkat.
Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozások teljes mértékben kedvezőek ahhoz, hogy mi is telepíttessünk egy háztartási erőművet. Azért lehetőség szerint ne várjuk ki, hogy mit hoz a 2024-es év. Ha most telepítünk napelemes rendszert, biztos megoldással a kezünkben állunk a jövő előtt.
