Gépészeti tervezés

Lássuk, pontosan mit is kell tartalmaznia a gépészeti tervnek, és miért is olyan fontos, hogy rendelkezzünk vele!

Kérjen ajánlatot gépészeti tervezésre

Mikor elengedhetetlen a gépészeti terv?

A gépészeti terv kihagyhatatlan például abban az esetben, ha egy komplex, új fűtési, hűtési rendszert szeretnénk kialakítani a házban, mivel ehhez elkerülhetetlen, hogy a az új rendszer elemei úgy kerüljenek kiépítésre, hogy azok figyelembe veszik a ház meglévő statikailag fontos és megbonthatatlan elemeit, villamos hálózatát, az épület egyéb meglévő elemeit. A gépészeti elemek megfelelő térbeli elhelyezése is létfontosságú, hogy semmiféle probléma ne merüljön fel velük kapcsolatban a hétköznapi használat során. 

Olyan eset is előfordulhat, amikor a már kiépített gépészeti rendszer rosszul funkcionál a házban, problémák adódnak a hűtés-fűtési elemekkel például, ebben az esetben a felújításkor is elengedhetetlen a gépészeti terv. Nemcsak az új létrehozása, hanem annak karbantartása és állag megóvása érdekében is szükséges egy gépészeti terv, így a tervre fordított költségek is nagyon gyorsan megtérülnek. Egy mindent átfogó pontos terv nélkül csak további plusz költségek merülnek fel, illetve a kivitelezés is sokkal lassabban folyik, mint ahogy ígérték, ezért is olyan fontos, hogy Ön csak is megbízható, tapasztalattal rendelkező tervező segítségét kérje! Egy generál tervező vagy fővállalkozó tervező az összes kapcsolódó rendszernek a harmonikus együttműködését is biztosítja. 

Gépészeti tervek elemei, ágazatai:

• Fűtésrendszerek tervezése – elektromos, hőszivattyús, klímás, földgáztüzelésű, biomassza
• Víz-csatornarendszerek tervezése
• Esővíz elvezetés
• Szellőztetőrendszerek tervezése
• Hűtéstechnika, klimatizálás tervezése
• Közműtervezés
• Függőleges és vízszintes csőtervek, kapacitás-számítások
• Energetikai kalkuláció
• Vízóraakna tervezése
• Gázterv készítés
• Energetikai korszerűsítés tervezése (szigeteléstől a gépészetig)
• Energetikai tanúsítvány készítése
• Meglévő gépészeti rendszerek felmérése, fogyasztás-és megtérülés-számítás
• Gépész műszaki ellenőrzés
• Gépészeti költségvetés készítés

A gépészeti tervezési feladatok az alábbi munkák elvégzését tartalmazhatja:

• Szivattyúházak, szivattyúaknák gépészeti egységeinek megtervezése
• Vízépítési feladatok elvégzése során gépészeti berendezések megtervezése
• Talajszondás megújuló energiaforrásos rendszer megtervezése
• Fűtést és hűtést biztosító hőszivattyúk: Talajszondás, talajkollektoros, kútvizes forrásoldalú hőszivattyús rendszerek tervezése, levegő-víz hőszivattyús rendszerek tervezése
• Kondenzációs kazános rendszer tervezése
• Meleg víz és fűtés rásegítési rendszer tervezése
• Szekunder oldali fűtési-hűtési rendszer tervezése (padlófűtés, falfűtés-hűtés, mennyezetfűtés-hűtés, fűtő-hűtő padlókonvektor, radiátor, fan-coil, szegélyfűtés)
• Használati meleg víz termelő rendszer tervezése
• Víz és szennyvíz hálózat tervezése (ivóvíz kezelés, zsíros szennyvíz kezelés, olajos szennyvíz kezelés) tervezése
• Szürke víz hasznosítás tervezése (csapadékvíz öntözési vagy WC-öblítési célra)
• Telekhatáron belüli közmű (víz, szennyvíz, gáz) tervezése
• Aktív szolár és geotermikus berendezések megtervezése

Ezenkívül szükség lehet még épületenergetikai tanúsítás készítésére, energetikai tanulmányokra, gazdaságossági információk összeállítására, közmű felmérésre és környezeti hatásvizsgálat elkészítésére az engedélyezéshez.

Kérjen ajánlatot

Fűtésrendszerek tervezése

Mivel napjainkban egyre több és egyre bonyolultabb fűtési rendszer közül választhatunk, elmaradhatatlan a fűtési rendszer megtervezése, mert ezáltal optimalizálhatjuk a beruházási költségeket, az üzemeltetési kiadásokat és az energiahatékonyságot is. 

Fűtési rendszerek csoportosítása a hőleadók fajtái alapján:

A hőleadó közvetíti a meleg levegőt a fűtendő helyiségbe. Hőleadó lehet például a fűtőtest, a radiátor, a konvektor, a fan-coil, de jó hőleadó felületfűtési alternatív lehet a falfűtés, mennyezetfűtés és a padlófűtés is. Cégünk segíteni fog Önnek a fűtési terv kialakítása során, hogy az Ön otthonában melyik fűtési rendszer lehet a legalkalmasabb.

• Radiátoros fűtés

A radiátoros fűtési rendszer az egyik legnépszerűbb megoldás napjainkban is. Többféle energiahordozóval is lehet működtetni, hagyományos gáz vagy más fosszilis anyaggal, kondenzációs kazánnal, de akár hőszivattyús rendszerrel is. Ha ezt a fűtési megoldást választjuk, kiemelten fontos, hogy jól válasszuk ki a radiátor helyét, és méretét mert a radiátorok a legtöbb esetben konvekciós hőáramlással adják le a hőt, és emiatt a hőátadás miatt légáramlás alakul ki. A radiátor legalkalmasabb helye a külső falnál, az ablakok alatt van, ugyanis így optimális a helyiségben a hőmérséklet eloszlás. Természetesen, ahol már modern, légmentesen záró ablakok vannak, ott ez nem igaz.A radiátorokat radiátor termosztáttal külön-külön tudjuk szabályozni a helyiségekben.

• Fan-Coil fűtés

A Fan-Coil berendezés hőcserélőből és egy ventilátorból áll. Kapható parapet-, oldalfali-,
álmennyezetbe építhető- és légcsatornázható kivitelben. 
A Fan-Coilokat víz közegű csővezeték hálózat köti össze a helyiségek beltéri egységeivel.Általában irodaépületekben, lakóházakban alkalmazzák, de létezik ipari, légcsatornázható kivitel is, amelyek nagy belmagasságú helyiségeket is jól fel tudnak fűteni.

A fan-coilos fűtés előnye a radiátorokkal szemben, hogy nagyon jól szabályozható, alacsony hőmérsékletű fűtés is megvalósítható, valamint akár hűteni is lehet velük.Felületfűtési rendszerek lehetnek mennyezetfűtések, falfűtések és padlófűtések.

Mindhárom felületfűtés típus közös jellemzője, hogy alacsony hőmérsékletű hőhordozó közeg melegíti át a szerkezetet. A komfort elmélet alapján a felületfűtési rendszerek képesek az ember számára a legkomfortosabb környezet kialakítására, télen fűteni, nyáron hűteni lehet velük (kivéve talán a padlófűtéssel, amellyel nem ajánlott hűteni, bár egyes szakemberek ezt is javasolják. A felületfűtési rendszerek a legmodernebb fűtési hőleadó megoldások.

Fűtési rendszerek csoportosítása a hőtermelő alapján

A hőtermelő állítja elő a fűtéshez szükséget hőt a hőleadó egységnek. 

Hőtermelők lehetnek: kondenzációs gázkazán, elektromos kazán, a hőszivattyú a szilárd tüzelésű kazán (vegyes tüzelés, faelgázosító kazán, pellettüzelés) és a vízteres kandalló is.

• Kondenzációs gázkazán

Ha a kondenzációs gázkazánt választjuk, akkor a tervezők azt tartják szem előtt leginkább, hogy a lehető legalacsonyabb fűtővíz hőmérséklet legyen beállítva, mert a kondenzációs üzem csak ilyenkor működik optimálisan. Pontosan emiatt a hőleadók méretét is az alapján kell kiválasztani, hogy az a legalacsonyabb hőmérsékletű fűtőközegben is jól üzemeljenek. 

• Hőszivattyús fűtési rendszer

A hőszivattyús fűtési rendszerek majd hogy nem ugyanazon az elven működnek, mint a háztartásban használt fridzsider. A rendszer fűtési üzemben egy adott közegből hőt von el, amit egy másik helyre szállít, majd ott egy másik közegnek magasabb hőmérsékleten leadja azt. Hőszivattyús fűtési rendszereknél ezt a leadott hőt használják fel fűtési célra, vagy meleg víz előállítására. A fűtésrendszer működése során elektromos áramot használ fel.

 hőleadók méretét/felületét is úgy kell kiválasztani, hogy azok az alacsony hőmérsékletű fűtőközeg esetén is jól tudjanak üzemelni.  

• Szilárdtüzelésű kazánok

A szilárd tüzelésű kazán rendszerek nagyon egyszerű kivitelezésűek, üzemeletetésükhöz manuális segítség kell. Egyes szilárdtüzelésű rendszerek bonyolultabban lettek kialakítva, ezek már automatikusabban működnek, hasonlóan a gázkazánokhoz, emiatt is ezek költségesebbek.
A szilárdtüzelésű kazán nagy hátránya, hogy nagy a helyigénye, tüzelőanyag tárolása, és egyéb gépészeti berendezései, mint például a puffertároló miatt.

Víz és csatorna rendszerek tervezése

Vízellátás és csatorna rendszerek tervezésekor a legfontosabb szempont, hogy a racionális és praktikus felhasználást tartsuk szem előtt. Családi házak esetén is egyre nagyobb igény van a víz kezelésére, mint a szűrés, lágyítás, tisztítás vagy nyomásfokozás, így ezt is érdemes figyelembe venni. Az épületgépészek első körben meghatározzák a szükséges víz mennyiségét, minőségét, illetve azt, hogy milyen módon optimális előállítani a meleg vizet a létesítmény tulajdonságai alapján. 

• Meleg víz kivitelezése

Az energiaveszteségek elkerülése érdekében a használati meleg vízhálózat (HMV) határozza meg, hogy a létesítménynek mennyi meleg vízre lesz szüksége. A meleg vizet többféle módon lehet előállítani. Kisebb ingatlanok, háztartások esetén érdemes a villanybojlert választani, de egy-egy helyiség esetén, mint a fürdőszoba vagy konyha HMV igényének fedezésére tökéletes megoldás lehet a kondenzációs fali kazánnal történő vízmelegítés.

Ha nagyobb családi házról van szó, érdemes az indirekt HMV tároló segítségével történő meleg víz előállítást választani. Egy ilyen tárolóban a vizet újrahasznosítható energiaforrásokkal lehet felmelegíteni pl.: napkollektorral vagy hőszivattyúval. 

• Csatornarendszerek tervezése

Legtöbb esetben a lakossági szennyvíz a gravitáció segítségével a közcsatorna hálózatába jut. Néhány esetben azonban előfordulhat, hogy az adott létesítmény mélyebben fekszik, mint a közcsatorna. Ebben az esetben egy átemelőt terveznek, majd ennek segítségével szivattyúzzák át egy nyomott vezetéken keresztül a szennyvizet a közcsatornába. 

Ha erre sincsen mód, akkor emésztő medencét célszerű építeni, ami szippantásos módszerrel üríthető. 

Esővíz elvezetés

A legegyszerűbb, illetve legrégibb alkalmazott módszer az esővíz elvezetésére, az az ereszcsatorna kiépítése, melyről az összegyűlt esővíz le tud csurogni egy 120 literes hordóba. Amennyiben lejtős az ingatlan, akkor a víz az ingatlan előtt megásott vizes árokba kerül. Azonban mivel a víz igen nagy érték, ezért praktikus az ingatlan természeti adottságaitól függően valamilyen „műtárgyban” gyűjteni ( például beton medence, vagy műanyag tartály). A betonmedencében összegyűlt esővizet vízszivattyú alkalmazásával fel lehet használni például a növényzet ápolására vagy a WC ürítésére. 

Szellőztetőrendszerek tervezése

Kétféle szellőztetést különböztetünk meg, a természetes szellőztetést és a gépi szellőztetést. A természetes szellőztetésnél figyelembe kell venni a nyílászárók nagyságát, mennyiségét, a gépi szellőztetésnél pedig az épület méreteit, jellegét.

Az legtöbb épület ma már légtömören záró, tehát szükséges a gépi szellőztetés. A tervezés és kivitelezés során először a megfelelő légcseréről gondoskodnak, melyet elszívásos vagy kiegyenlített központi hőcserélős szellőztető rendszerekkel biztosítanak. 

• Elszívásos szellőztető rendszer

Az elszívásos rendszerrel több helyiségben lehet biztosítani a szellőztetést, főleg azokban, ahol a levegő nem cserélődik megfelelően, mint a WC, konyha, gardrób, kamra, fürdő stb. A rendszer elszívja a rossz levegőt, és passzív légbevezetők segítségével áramoltatja a helyiségbe a friss levegőt. Ha az épületben nyílt égésterű berendezés található, a gépi szellőztetés megterezése és kivitelezése további odafigyelést igényel! Az elszívásos szellőztető rendszer előnye, hogy könnyen kivitelezhető és olcsó, de hátránya, hogy zajos lehet. 

• Hővisszanyerő szellőztető rendszer

Az rossz, áporodott, párás levegőt a berendezésbe épített hővisszanyerős rendszeren keresztül jut ki a szabadba. Majd a szűrökön és a hővisszanyerőn keresztül áramoltatott friss levegőt a távozó levegővel felmelegíti, és a benti helyiségekbe áramoltatja. 

A hővisszanyerős szellőztető rendszer tökéletes megoldás lehet a fűtés és hűtés kiegészítésére is, mert a hővisszanyerőn keresztül áramoltatott levegő tovább minimalizálja az épület hőveszteségét, így megóvja az épület szerkezetét, és friss levegőt biztosít számunkra. A hővisszanyerős rendszerrel továbbá nyáron hűthetjük is a helyiségeket, a rendszerbe épített By-Pass ág segítségével, ami az éjszakai hűvös levegőt áramoltatja a helyiségekbe.

Hűtéstechnika, klimatizálás tervezése

A hűtési és klíma rendszerek között megkülönböztetjük a split klím, multi-spli klíma, légcsatornázható klíma, VRF/VRV rendszer, valamint hőszivattyú rendszereket. Itt is érdemes kikérni a generál tervező vagy mérnők szakemberek tanácsát, hogy optimális döntést hozhassunk.

• Split klíma ( levegő-levegő hőszivattyú)

A split klíma rendszerekben hűtőközeg kering. A beltéri egység elpárologtatója vonja el a hőt a benti levegőből, amit pedig a kültéri egység vezet ki a környezetbe. Kapható parapet-, oldalfali-, álmennyezetbe építhető- és légcsatornázható kivitelben. A beltéri split klíma tervezésénél fontos, hogy biztosítsák a lecsapódó kondenzvíz elvezetését.

Létezik multi split kivitelben is, amely esetén egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik.

Főleg irodaházak és lakóházak esetén érdemes ezt választani. A rendszerrel fűteni is lehet, ez az egyik leggazdaságosabb alternatíva!

• Fan-Coil klíma

A fan-coil klíma berendezés hőcserélőből és hozzátartozó ventilátorból áll. Több fajtája létezik, a parapet-, oldalfali-,álmennyezetbe építhető- és légcsatornás. A beltéri egységeknél itt is biztosítani kell a levegőből lecsapódó kondenzvíz elvezetését a hőcserélőtől.

Mivel a Fan-Coil klímák esetén a szükséges fűtési és/vagy hűtési energia előállítása központilag történik, ezért a tervezésnél fontos a csővezetékhálózat megfelelő kivitelezése, ami összeköti helyiségek beltéri egységeivel. 

Általában irodaépületekben, lakóházakban alkalmazzák. 

• Hőszivattyús hűtés rendszerek

A hőszivattyús rendszerek a fűtési alapelve az, hogy az adott közegből hőt vonnak el, amit egy másik helyre szállítanak, majd ott egy másik közegnek magasabb hőmérsékleten leadják azt. Hőszivattyús hűtési rendszereknél pedig ezt a leadott hőt használják fel fűtési és hűtési célra is. A hőszivattyús rendszer működése során elektromos áramot használ fel.

A megfelelően telepített hőszivattyús rendszerrel energiatakarékosabbak lehetünk, a ráfektetett költségek így hamar megtérülnek, mivel a hűtési feladatokat is képes ellátni.

Hűtéshez a leggyakrabban levegő-víz rendszerű hőszivattyú berendezéseket érdemes alkalmazni, ahol a berendezés a környezeti levegő hőjét adja át az épület víz közegű fűtési rendszerének.

• Közműtervezés

Közműtervezésre leggyakrabban az épület közműbekötésekor és annak engedélyeztetésekor van szükség. Mindennemű közmű szolgáltatás és fogyasztás közé mérőszerkezetet kell építeni. A gáz-, víz-, távhő-, elektromos rendszer mérőórája a közműszolgáltató tulajdona, a házé pedig a belső hálózat az esetleges egyéni mérőkkel. A belső rendszer terveinek szakszerűségét a szolgáltató ellenőrzi. A közműbekötéseket is csak szakirányú képesítéssel rendelkező, a szolgáltató által elfogadott bejegyzett tervező készítheti. 

Függőleges és vízszintes csőtervek, kapacitás-számítások

A függőleges és vízszintes csőtervek a kivitelező számára adnak pontos iránymutatást a csövek pontos elhelyezésére. Ezek alapján a tervek alapján számolhatóak ki a szükséges csőmennyiségek, idomok, szigetelés, rögzítéstechnika.

Energetikai kalkuláció: Az energetikai kalkulátor segítségével meg lehet határozni az összes fogyasztónak a teljesítmény igényét, az egyes helységek hőszükségletét, adott helyiség hőszigetelési adatainak figyelembe vételével. 

Vízóraakna tervezése: A vízbekötés az ingatlanunkba, vízóraakna kiépítésén keresztül történik.

Az aknába kerül elhelyezésre a vízfogyasztás mérésére szolgáló műszer, valamint a fővezetéket és a saját vízhálózatot elválasztani tudó elzáró csap. A létesítendő vízóraakna jellemzően 1,2 – 1,3 méter mély és 1,2 -1,3 négyzetméter keresztmetszetű.

A földbe süllyesztett akna lehet zsaluzott vagy előregyártott beton vagy műanyag. Létezik szigetelt is. A leírtakon kívül, a vízóraakna funkciója a fagyveszély és más fizikai ártalmak kivédése. A vízbekötés és a mérőóra elhelyezése a vízügyi szolgáltató feladata.

Gázterv készítése: A gáz az egyik legveszélyesebb közeg, és szigorú szabványok rögzítik mind a gázrendszer kiépítését, karbantartását és használatát is. 

Energetikai korszerűsítés tervezése (szigeteléstől a gépészetig) Új házak tervezésénél a megfelelő hőszigetelés fontos kritérium. Olyan meglévő létesítményeken, ahol nagy a hőveszteség, fontos, hogy a legkorszerűbb, legeredményesebb, illetve a legpraktikusabb szigetelési alternatívát válasszuk, mert így az erre ráfordított költségek belátható időn belül megtérülnek. Mivel sokféle modern szigetelési technika közül válogathatunk, szakértő tanácsát itt is érdemes kikérni. 

Energetikai tanúsítvány készítése: Az energetikai tanúsítvány tartalmazza mindazokat a jellemzőket, amiket egy létesítmény energetikai állapotára vonatkozik. Ennek elkészítése összetett ismereteket igénylő feladat. A tanúsítvány tartalma nagyban befolyásolja az ingatlan értékét és rámutat a hiányosságokra is. 

 Meglévő gépészeti rendszerek felmérése, fogyasztás-és megtérülés-számítás: Miután felmérték a már meglévő gépészeti rendszerek hatékonyságát, el kell dönteni, hogy ezek esetleg megmaradjanak-e, felújításra, korszerűsítésre szorulnak vagy ki kell cserélni őket. Ennél a döntésnél az üzemeltetés gazdaságossági szempontjai a mértékadók, de figyelembe kell venni a környezetvédelmi hatásokat is.

Gépész műszaki ellenőrzés: Az összes eddig felsorolt gépészeti rendszer megvalósításához nagyon komoly előírások és szabványok vonatkoznak, mind az építés közbeni folyamatokra és a végátvételnél is elmaradhatatlan a műszaki ellenőrzés. Ez azért szükséges, hogy megfelelő minőségű rendszert hozzanak létre, és a szigorú műszaki ellenőrzés kizárja a későbbi indokolatlan meghibásodásokat, a rendszerek idő előtti elhasználódását, és a nem tervezett költség ráfordításokat. 

Gépészeti költségvetés készítés: Minden szakterületnek el kell készítenie a saját költségvetését, ebből készül el egy összesítés, ami ezeknek a szakterületeknek a költségvetéseinek az összesítése, és emellett tartalmaznia kell a generál tervező költségeit is. A költségvetés praktikusan tartalmaz tartalék alapot az előre nem látható költségek finanszírozására is.