Milyen fűtést válasszak?
A 2021-ben építkezők számára nagyon fontos kérdés, hogy a szigorodó környezetvédelmi elvárások, állami szabályozás, valamint a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos támogatási lehetőségek erdejében milyen fűtési rendszert válasszanak újonnan épülő otthonukba, ami megfizethető, gazdaságosan üzemeltethető, környezetbarát, és komfortos is egyben.
Ezeket a lehetőségeket próbáljuk csokorba szedni, pró és kontra érvekkel, előrebocsájtva, hogy egyértelmű, általános válaszok nincsenek – mindenkinek magának kell megtalálnia azt a „párt”, amelynek a hibáit, hátrányait – vagy éppen költségeit – elnézni képes, az előnyeit pedig élvezni szeretné.
Összességében elmondható: minél drágább a beruházás, annál gazdaságosabb az üzemeltetés, és fordítva.
Teljesen más lehetőségek jöhetnek szóba egy kisebb méretű, 80-100 nm-es családi otthonnál, mint egy 300 nm-es luxusvillánál: a környezeti adottságok, a telek lejtése, benapozottsága is nagyban befolyásolja a lehetőségeket.
Minden esetben érdemes gépész tervezővel konzultálni, mielőtt döntést hozunk. Számba venni több alternatívát, türelmesen utánajárni előnyöknek és hátrányoknak – lehetőleg hiteles forrásokból. A forgalmazók, akik értékesíteni kívánnak, nyilván nem feltétlenül azok.
Mi a legolcsóbb megoldás? Kérdezik sokan, hiszen a családi házat építtetők többségének a büdzséje meglehetősen szoros. Egy átlag, 100 nm körüli, három vagy négy szoba nappalis, a 2021-es rendeleteknek megfelelően hőszigetelt önálló családi háznál ez talán az infrapaneles elektromos fűtés. Beruházási oldalon természetesen. Napelemekkel, napkollektorokkal kombinálva még kimondottan gazdaságosan üzemeltethető rendszer is lehet (egyébként sem veszélyes, hiszen jól hőszigetelt a ház, és különböző kedvezményes tarifákra is ráköthető – erről majd később). Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, talán ezt érdemes választania annak, aki alacsony büdzséből gazdálkodik, és hasonló méretű otthont tervez.
Infrapaneles fűtés
- Beruházási költség: akár 1,5-2 M Ft -ból megállhat
- Üzemeltetés: tapasztalatok szerint téli hónapokban 15-30.000 Ft plusz villanyszámlára lehet számítani (napelemek nélkül)
- Napelemek: plusz 1,4-2 M Ft (támogatási lehetőségek nélkül) a villanyszámla akár közel nullára, 3-4.000 Ft-ra is leeshet, H-tarifával, vezérelt árammal, stb csökkenthetőek a költségek
Gázfűtés
Mi a helyzet a gázfűtéssel? Legőszintébben: lassan harmadik éve, hogy egyetlen olyan házat sem terveztünk vagy építettünk, amiben gázfűtés lett volna. Itt tartunk vele. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozás miatt, ami lassan érvénybe lép, már csak kiegészítő megoldásokkal lesz elképzelhető, hiszen a gáz nem megújuló energiaforrás. Beruházási oldalon viszonylag olcsó, kivéve a különböző engedélyeket, hatósági díjakat, amikkel számolni kell. Üzemeltetési oldalon is kedvező, de mivel megújuló energiával kell kombinálni – itt már a beruházási oldalon emelkednek a költségek.
- Beruházási költség: akár 2-3 M Ft + hatósági engedélyek és esetleges drágább szerelvények díja, esetleges kémény, kandalló, gázengedély, stb.
- Üzemeltetés: 15-20.000 Ft is lehet a hideg hónapokban
Hőszivattyús fűtési rendszerek
Kétségkívül az egyik legkorszerűbb, megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek lehetőségét kínálják, meglehetősen sokféle változatuk van, különböző előnyökkel, hátrányokkal.
Talajhőt használó rendszerek:
- Talajszondás hőszivattyúk (drága beruházás, akár 5-7 M Ft: szinte ingyenes üzemeltetés: magas komfortérzet, ritka karbantartási igény, passzív hűtés lehetősége nyáron)
- Talajkollektoros hőszivattyúk (ahol talajszonda nem lehetséges, felszíni talajhőből merít, hasonlóan költséges beruházás, szinte nulla üzemeltetési költségek, alacsony karbantartási igény)
Kútszivattyúk, víz alapú hőszivattyúk (családi házaknál nem gyakori)
Levegő-alapú rendszerek:
- Levegő-levegő hőszivattyúk (hűtő-fűtő „klímák”, fan-coil rendszerek) (viszonylag olcsó beruházási oldalon (2-4 M Ft: viszonylag alacsony üzemeltetési költségek, akár néhány ezer forintos fűtésszámlák: meglehetősen hangosak lehetnek, elhelyezésük helyigényes, jelentősebb a karbantartási igényük)
- Levegő-víz hőszivattyúk (vegyítik az előnyöket, viszonylag olcsó beruházás, 2,5-4 M Ft: viszonylag alacsony üzemeltetési költségek, akár néhány ezer forintos fűtésszámla, lehetnek zajosak, elhelyezésük helyigényes, gazdaságos hűtési lehetőségeik általában korlátozottak, extrém hidegben nem minden típus teljesít jól)
Természetesen a hőszivattyús rendszereket is lehet napelemekkel kombinálni, ami egy igazán jó, környezetbarát és üzemeltetési oldalon költséghatékony megoldás, de a beruházási költségeket tovább növeli. Mivel a hőszivattyúk működtetéséhez is kell elektromos áram, ezt meg lehet termeltetni a napelemekkel, és így szinte teljesen ingyen, rezsiszámla nélkül üzemeltethető rendszerekhez juthatunk.
Kisgyermekek szobájában is nagyon fontos a friss, megfelelő páratartalmú, oxigéndús levegő.
Költségük 1,4-2,5 M Ft-al dobja meg a beruházás alapösszegét, de véleményem szerint ez komfortérzetben nagyon megtérül, és fűtésszámlában is érezhető a különbség.
Hővisszanyerős szellőztetőrendszerek: ideális és rendkívül ajánlott, magas komfortérzetet biztosító és egészséges megoldás, remekül kiegészíti bármelyik hőszivattyús fűtésrendszert, növeli a hatékonyságát, frissen tartja a levegőt (oxigén, széndioxid-tartalom, olyan mintha mindig a friss levegőn lennénk, nem „fárad el” a ház levegője), szabályozza a páratartalmat, szűri a polleneket, ideális belső klímát biztosít minden évszakban, minden külső hőmérséklet, páratartalom esetén, helyettesíti a szellőztetést. Felvállalom: akinek van rá pénze, annak mindenképpen ajánlom. Aki már volt olyan házban, amelynek jó gépi szellőztetőrendszere volt, talán el tudja mondani azt a különbséget, amit ezek a rendszerek nyújtani tudnak, de lehet, hogy annyira észrevétlenül hozta számára a jó közérzetet, hogy meg sem tudná fogalmazni, mitől érezte olyan jól magát abban az otthonban, ahol ilyennel találkozott.
Home office, otthoni tanulás vagy sport esetén rendkívül fontos, hogy a megfelelő oxigénszint rendelkezésünkre álljon, ezek a szellőztetőrendszerek ezt garantálják. Allergiásoknak a pollenszűrés miatt lehet elengedhetetlen.
Hőleadók: amit tudni érdemes, hogy a modern hőszivattyús fűtésrendszereket érdemes felületfűtéssel megvalósítani, mert ehhez kisebb üzemi hőmérséklet szükséges, mint a radiátoros hőleadáshoz, így tovább nő a rendszer gazdaságossága, komfortja. Ez lehet fal-padló vagy mennyezetfűtés, a jelenleg korszerű, ajánlott talán a fal-és mennyezetfűtés kombinációja. A padlófűtést a felszálló por, esetleges urológiai kockázatok miatt már nem minden esetben ajánlják. Helyiségenként változó is lehet, hogy hová mi ajánlott.
Elektromos fűtéshez is lehet választani modern, könnyen telepíthető felületfűtő fóliákat, fűtőszőnyegeket.
Hőtartó tömeg: vannak könnyűszerkezetes házak, illetve olyan fűtési rendszerek, amelyek kicsi hőtartó tömegre vannak kalkulálva, gyors lehűlés, gyors felfűtés jellemzi őket. Ez is lehet egy jó és rugalmas megoldás, minden esetben ki kell és ki érdemes számolni, hogy mit válasszunk, mi miért előnyös. Örök vita a hőtartó tömeg különbsége és az ebből fakadó komfort-vagy diszkomfortérzet a könnyűszerkezetes ház-hívők és a masszívház-hívők között. Tény: ha komolyabb hőtartó tömeggel kalkulálunk, akkor a ház lassan hűl ki, tovább tartja meg a fűtési energiát, ami általában hasznos és gazdaságos, de nehezebben is lehet felfűteni, több energiát igényel a felfűtése, ha hőt veszít.
A szellőztetőrendszerek nagy előnye az is, hogy a már felmelegített belső levegőt nem külső hideg levegőre cserélik fel, hanem felfrissítik („tisztítják”) és újrakeringetik, így csökkentik a fűtési költségeket, növelik a hőmegtartást, tehát olyan házban, ahol van gépi szellőztetőrendszer, és nem cserélődik ki a nyílászárókon keresztül gyakran a levegő a kinti hideggel vagy éppen túl meleggel, a nagyobb hőtartó tömeg mindenképpen előnyös lehet.
Hővisszanyerős szellőztetőrendszerek elektromos fűtéshez is remekül csatlakoztathatók (érdemes is).
Mindig rendszerben kell gondolkodni, a ház, a hőszigetelés, a hőtartó tömeg, a nyílászárók, a hőleadók és a gépészeti rendszerek, fűtésrendszerek és szellőztető-rendszerek olyan összehangolt, egyedi egységében, ami adott paraméterek szerint (ár/érték arány, komfortérzet) a legjobb megoldást tudja biztosítani.
Ne spóroljuk meg a gépészeti tervezést! Nem is gondolnánk, hogy olyan problémák, mint például a csapadékvíz-elvezetés, előzetes tervezés nélkül milyen váratlan meglepetéseket képesek okozni
