Közel nullás építés: más mód is van a 25% megújuló energia helyett
A közel nullás előírásoknak való megfelelés egyik komoly terhe, hogy az épület teljes energia-felhasználásának legalább a 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Ez év elejétől azonban módosult ez a szabály: könnyítésként egyes esetekben felmentést kaphatunk a 25 százalékos előírás alól, ha cserébe más területen hatékonyabb lesz az épület, és 1 év időtartamra eső primer energiafogyasztás. Ezt kellene 76-ra, 68-ra illetve 65-re csökkenteni ahhoz, hogy az épület megújuló energia nélkül is megfeleljen a közel nullás szintnek.
Ezt az engedményt tartalmazza már az épületek energetikai tanúsításáról szóló rendelet is (176/2008 kormányrendelet 2. melléklet 2.15 pont). Az energetikai tanúsítványnak az eredeti szabály szerint a meg- újuló energiák részarányát kellett feltüntetnie, most azonban választható helyette az összesített energetikai jellemző meghatározása is.
Tény az is, hogy az enyhítés ellenére sem könnyű megfelelni a szigorú követelményeknek. Használhatunk jobb hőszigetelő képességű szerkezeteket, alkalmazhatunk jobb hatékonyságú gépészeti rendszereket, illetve alkalmazhatunk olyan energiahordozókat, melyeknek kedvezőbb a primer energiaértéke. Nagy Csaba
A kötelező 25 százalékos megújulóenergia-részarányt a 7/2006 TNM rendelet írja elő. Ennek a 6. számú melléklete sorolja fel részletesen a közel nulla energiaigényű épületek követelményeit. A megújuló energiával kapcsolatban mindeddig nem volt sem választási, sem mérlegelési lehetőség. Az épület energiaigényét legalább 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani (az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva). Ez lehet az épületben keletkező, az ingatlanról származó vagy a közelben előállított megújuló energia.
A rendelet január elsejétől viszont megváltozott. A mai előírás szerint csak akkor
kell ezt a 25%-os arányt elérni, ha a kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek adottak. Mit jelent ez?
Az enyhítés elsősorban olyan épületekre vonatkozik, melyek elhelyezkedése, tömegformálása, túl kicsi telekmérete nem teszi lehetővé a megújuló energia előírt felhasználását. Például túl kicsi a tetőfelület napelemek telepítéséhez, vagy értelmetlen lenne napelemet szerelni a tetőre a szomszédos épületek árnyékoló hatása miatt. Elhelyezkedésénél fogva nem jöhet szóba sem a távfűtés, sem a geotermikus energia használata. Valószínűleg nem egy belvárosi irodaház tervezői kerülnének
abba a helyzetbe, hogy minden változatot átgondolva sem találják a megújulók alkalmazásának a lehetőségét. Számukra nyújt kiskaput ez a rendelkezés.
E kitétel részletes bemutatását az epitesjog.hu portál cikkében olvashatjuk. Eszerint akkor érhetjük el a megújulók használata alóli felmentést, ha egyidejűleg az összesített energetikai jellemzőre a rendeletben meghatározottnál szigorúbb értéket teljesítünk. Lakóház és más, szállás jellegű épületek esetén ez 100, irodák esetén 90, oktatási épületek, előadótermek esetén pedig 85 kWh/m2/a (1 m2 fűtött alapterületre).
