Családi ház költségvetés, családi ház m2 ár

Készíttessen tételes költségvetési kiírást és ütemtervet, ami alapján szerződhet, előzze meg a kellemetlen meglepetéseket!

Ellenőrizzük, átszámoljuk a tervekben szereplő mennyiségeket, a műszaki leírás alapján összeállítjuk a tételes anyagigényt, anyagkiírást. Beleírunk minden egyedi igényt, szanitereket, burkolatokat, nyílászárókat, redőnyöket, szúnyoghálókat, korlátokat, tapétákat az Ön igényei szerint.  Igény esetén javaslatot teszünk olcsóbb, de azonos értékű műszaki megoldásokra!  Ha konkrét büdzséje van, segítünk beleférni.  A költségvetési kiírás és anyagkiírás birtokában Ön is bekérheti az egyes anyagok, munkanemek árait tüzépektől, vállalkozóktól, akik pontosan tudni fogják, mire kell ajánlatot adniuk, és almát az almával lehet összehasonlítani.

Ajánlatkérés

Szolgáltatásaink:

• Minden költségvetést árazott formában is elkészítünk, TERC program használatával, Xlsx és pdf formátumban adjuk át. A költségvetéseket leterheltségtől függően jellemzően 3-5 nap alatt tudjuk elkészíteni.
• Költségvetés készítés - tervekből 80.000 ft-tól
• Költségvetés készítés - árazatlan költségvetésből - 40.000 ft-tól
• Költségvetés készítés - helyszíni felmérésből - 100.000 ft-tól (kiszállási díjjal együtt)
• Anyagkiírás készítés - 25.000 ft-tól
• Tervek mennyiség-ellenőrzése - 25.000 ft-tól
• Gépész költségvetés készítés - 40.000 ft-tól
• Elektromos költségvetés készítés - 40.000 ft-tól
• Online műszaki szaktanácsadás - 25.000 ft/óra
• Ártükör készítés - alvállalkozói, tüzép árak bekérése legalább három helyről munkanemenként és anyagcsoportonként - 80.000 ft-tól
• Ütemterv, pénzügyi-műszaki ütemezés készítés - műszaki ellenőrzési pontok megadásával - 80.000 ft-tól

Vannak olyan projektek, ahol a költségvetés elkészítését meg kell előznie tervezésnek (akár statikai, építész, gépész vagy villamos tervezésnek).  Szakági tervezőink állnak rendelkezésére, amennyiben tervdokumentációkra is szüksége van.A költségvetés-készítés során látni fogja saját kivitelezői árainkat is, amennyiért mi az adott munkát generálkivitelezésben elvállaljuk.  Állunk rendelkezésére, ha kivitelezői kapacitásra van szüksége!

Kérjen tervezési ajánlatot

Miért kell, illetve érdemes költségvetést készíteni?

Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak lehetnek:

• Tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéséhez, hogy a munkafolyamat során elkerülhetőek legyenek a félreértések.
• A műszaki terveknek (tervlapok és a műszaki leírás) tartalmazniuk kell minden olyan adatot, amelynek ismerete a kivitelezéshez feltétlenül szükséges ( Ezek például azok az információk, hogy a műszaki terv mennyire változtatja meg az ajánlati, illetve bekerülési árat esetleg hatással van-e az építés időtartamára, illetve a megvalósítás egyéb körülményeire például az időjárási viszonyokra).
• Az egyes műszaki tartalmakhoz tartozó, nem minden esetben szükségszerűen elvégzendő feladatokat a költségvetés tételeinek kiírási szövegében kell rögzíteni. (A költségvetésre még abban az esetben is szükség van, ha a költségek meghatározása valamilyen okból el is maradhatna.)

A munka költségeinek megállapítása

Hogy meghatározzuk a munka költségeit, több szempontot kell figyelembe venni. Ezek a szempontok minden építkezésnél változhatnak. ( például anyagköltség stb). Ezeknek a szempontoknak háromféle csoportosítási módja van:

1. A Magyarországon legelterjedtebben alkalmazott „munkanemi” költségcsoportosítás.
2. Az építés fázisaiként való költség elkülönítés.
3. Az Európában elterjedten alkalmazott „funkcionális építményelemenkénti” költségösszegzés,

A költségvetések, költségbecslések fajtái, jellemzői

A Költségbecslések és költségvetések a projekt megszületésétől egészen a munka utókalkulációjáig folyamatosan készülnek, illetve változhatnak. Pontosan emiatt, újabb és újabb információk alapján határozzák meg a költségeket a munkafolyamat során. Hogy ezt a folyamatot könnyebben átláthassuk, különböző módokon érdemes csoportosítani a költségvetéseket. 

A csoportosítás fajtái:

1. A készítés célja szerint
2. A részletessége szerint
3. Az árképzés módja szerint.

1. A készítés célja szerinti költségvetés fajták

Költségelőirányzat (költségbecslés)

Ez a fajta csoportosítás akkor a leghasznosabb, ha még nincsenek részletes építészeti terveink, pontos minőségi és mennyiségei információink. A készítés célja szerinti költségvetést gyakran használják még a korábban megépített létesítmények utókalkulációs adatainak kiszámítására is, főleg nagyobb mértékű becslésekkor. ( Például egy vasbetonvázas irodaépület esetében). A becslés során figyelembe veszik az épületszerkezet alapozását, a szerkezetépítését, a belső kőművesmunkákat, a szakipari munkákat, az épületgépészeti munkákat és az épületvillamossági munkákat ( erőátvitel, gyengeáram, épületfelügyelet).

Kiviteli szintű tételes költségvetés

A Kiviteli szintű tételes költségvetés jogszabályban kötelezően előírt procedúra, részletes költségvetési kiírás mennyiségi kimutatással végzik. Általában a kiviteli tervek alapján készítik el az egyes szerkezetek műszaki minőségi és mennyiségi információinak ismeretében. Ez a költségvetési forma már részletesebb, mert itt figyelembe veszik a tervekben fel nem tüntetett tervezői utasításokhoz tartozó feladatokat is. Ennek fontos részét képezi az önköltségszámítás és az ajánlati költségvetés.

Önköltségszámítás

Az Önköltségszámítás főként a vállalkozónak fontos, hiszen ebben kell feltüntetni a megvalósítás során várhatóan felmerülő közvetlen (anyag és díj), valamint az egyéb járulékos költségeket, a piaci és egyéb viszonyok figyelembevételével. A pontos számítások miatt az önköltségszámítás az ajánlati ár alapját képezheti. Részletessége miatt leggyakrabban a kiviteli szintű tételes költségvetéshez hasonlítják, hiszen az ajánlati felhívások általában tartalmaznak árazatlan részletes költségvetetési kiírást.

Az ajánlati költségvetés

Az önköltségszámítás fontos részét képezi az ajánlati költségvetés, ami az önköltségek ismeretében, általában a piaci viszonyokat is mérlegelve megállapított költségeit tartalmazza. Felépítését, részletességét általában az ajánlatkérő határozza meg. A részletességnek olyannak kell lennie, hogy abban a műszaki tartalom, a műszaki minőség egyértelműen átlátható legyen.

2. Részletesség szerinti költségvetés fajták

Ezek a költségvetések már az előkészítés, illetve a költségvetések az előkészítéskor, illetve a megvalósítás fázisaiban készülnek el. Fajtájukat tekintve ezeket is különbözőek lehetnek, melyek egy-egy munkafolyamatot írnak le az adott fázis részletességeit figyelembe véve. 

Az építmény szintű normatív adatok alapján készült költségbecslés

Ez a részletesség szerinti költségvetési fajta legfeljebb két-három részköltségre bontja a költségeket. Első sorban leírja az építendő objektum legjellegzetesebb műszaki, minőségi vonásait. A költséget a mértékegységre vonatkozó egyetlen normatív összeg jellemzi (például eFt/lakás m2 , eFt/csarnok légm3 , eFt/autópálya kilométer stb.)

Ez a normatív érték ( irányár) többféle módszerrel számítható ki:

• A már korábban megépült létesítmények összegyűjtött adatai alapján statisztikai módszerekkel
• Műszakilag megalapozott becslés is megfelelő lehet. ( Ennek a módszernek az alkalmazásakor különösen precíznek kell lenni, mert össze kell hasonlítani a vizsgált szerkezet műszaki tartalmát, és a megvalósítási körülményeket).

Természetesen, ha a normatívához tartozó tartalom kisebb mértékben eltér, azt műszaki becsléssel korrigálni lehet. Mivel a módszer kissé bizonytalan, így vállalási ár meghatározására nem alkalmas. De kiváló választás, ha szeretnénk nagyjából tisztába kerülni a beruházás előkészítése során felmerülő információkkal.

A munkanem részletességű normatívák alapján történő költségbecslés

Ez a módszer az előzőnél sokkal részletesebb, pontosabb, megbízhatóbb becslés, mert a költségeket a rendelkezésre álló műszaki tartalmat megfogalmazó tervdokumentáció, a munkanem, a komplex építményelem, illetve a normatívák ( irányár) alapján határozzák meg. Egy-egy építmény akár 20-30 munkanemre, komplex építményelemre is bontható. Ezeknek a költségeit egyaránt meghatározhatják a részletesebb számítások, de normatívák alapján is.

Munkanem szerinti bontás előnye, hogy így a különböző munkafolyamatok során kialakuló plusz kiadásokat már a tervezés időszakában nagyjából meg lehet becsülni. Vagyis a megrendelő és a kivitelező a beruházás korai időszakában könnyen módosíthatja az építmény egyes részleteit, hogy azt ne az építkezés későbbi szakaszában kelljen. Ezzel pedig nagyban csökkennek a költségek is.

Ez a fajta számítás jellemzően a becsült teljes költségből normatív adatok alapján „fentről lefele”  történik. Ez a módszer is inkább a beruházási előkészítés során alkalmazható, a vállalási ár (haszon, nyereség) meghatározására nem ajánlott. 

A szerkezeti bontású költségvetés

A szerkezeti bontású költségvetést főleg akkor alkalmazzák, amikor a kivitelezés szempontjából még komplexebb, akár több munkanem feladatait is érintő költségbecslést szeretnénk készíteni. (Például: sávalap, vasbetonoszlop, vasbetongerenda, adott típusú előregyártott födém stb.)

Ez a költségvetés fajta műszakilag nagyon precízen, pontosan képes leírni az épülettervet, és az ahhoz tartozó egyéb szerkezetekhez szükséges költségeket.

Azzal viszont számolni kell, hogy ennek a költségvetésnek jóval több az elkészítése ideje, mivel sokkal részletesebb, terjedelmesebb, mint a többi. Viszont nagy előnye, hogy nemcsak a vállalkozást megelőző becslésekre, de a vállalkozási ár meghatározására is alkalmas. Éppen emiatt, a szerkezeti bontású költségvetést kiválóan alkalmazható vállalkozási célokra is. Ezt a tételesen kialakított költségvetést több európai országban is alkalmazzák. ( Struktúrája a Németországban szabadalmaztatott programhoz hasonlít). A költségvetést a TERC Kft. V.I.P. programrendszere készíti el, ami a korábbi KING költségvetés-készítő programhoz hasonlóan alkalmas az úgynevezett „komplex tételek” kialakítására.

Ezzel a struktúrával egy komplex technológiai folyamatot is leírhatunk tételekre osztva. Például a vasbeton gerenda készítése nevű tétel még tartalmazhatja a az ahhoz tartozó munkanemek tételeit is, mint a zsaluzás, vasszerelés, betonozás vagy a kizsaluzás. De lehetőség van építési részfolyamat szintjén is költséget tervezni. Például az alapozás nevű tétel tartalmazhatja a szükséges földmunkák, zsaluzás, betonozás, földvisszatöltések tételeit is.

Ezt az úgynevezett adattári komplex tételrendet a TERC V.I.P. költségvetés-készítő programrendszerrel lehet elkészíteni, amit a 2013. II. félévi változata már tartalmazza, és a frissítése folyamatosan történik. Ez a komplex adattári struktúrán alapuló költségvetések kiválóan alkalmazhatóak az árajánlatok gyors kidolgozására, és a vállalkozások profiljának megfelelően kidolgozott „saját” komplex tételek leírására.

A részletes, tételes költségvetés

A részletes, tételes költségvetés lényege, hogy az egyes tételek általában egy munkafolyamatnak felelnek meg. Például zsaluzás, vasszerelés, betonozás stb. Tehát legtöbbször egy komplex szerkezet vagy építési állapot csak több tétellel írható le. Magyarországon ez a fajta költségvetés a legelterjedtebb, a költségvetések döntő többségénél ezt a módszert alkalmazzák. De mivel a költségvetés nagyon terjedelmes és részletes, az elkészítése időigényes, hasonlóan a szerkezeti bontású költségvetéssel. Viszont előnye, hogy tartalmazza a műszaki terv részét képező információkat is, amik elmaradhatatlanok, ha tervdokumentációt szeretnénk készíteni.

3. Az árképzés módszere szerinti költségvetés fajták

Egységáras költségvetés

Amikor egységáras költségvetést készítünk, az egyes tételekben meghatározott szerkezetek elkészítésének vagy állapotok létrehozásának egységköltségeit kell megadni. Az egységköltségeket különböző szempontok alapján szokták részletezni. Az egységköltségeket ezek a szempontok, illetve formák alapján különítik el. (Ez a struktúra Magyarországon is elterjedt).

• Elkülönítik a tétel egységárát.
• Elkülönítik a tétel díj- és anyagköltségét. (Ez akkor történik, ha ajánlás jellegű a megállapodás).
• Előfordulhat, hogy a gépköltséget is elkülönítve tüntetik fel.

Az egységáras költségvetést hazánkban a köznyelv úgynevezett anyag-díjas, kétoszlopos költségvetésnek hívja, a több évtizede alkalmazott jó kezelhetősége miatt.

Természetesen az ár megadásánál nagyon fontos, hogy aki ajánlatot ad, annak figyelembe kell vennie az egész projektnek a finanszírozását. Úgy, mint az előleg vagy a bizonyos készültségi fokok utáni részfizetés. Ugyancsak számítanak a bank garancia mértékei, nagyságának igénye. Számba kell venni a különböző kockázatokat, mint például az átalányáras szerződéseket.– ezek az én szavaim, nagypapám, aki mérnök, ő tanácsolta, hogy ezt fontos feltüntetni)

Az árképzés, vagy árkalkuláció

Átlagosítások az árképzésben

Az árképzés legfőbb célja, hogy a költségvetési tételek egységnyi mennyiségéhez tartozó árakat (az úgynevezett közvetlen költségeket) meg tudjuk határozni. Ez egy nagyon összetett, és kiemelkedően fontos része a költségvetéseknek.

Amikor meghatározzuk egy árat, nemcsak a kivitelezés során felmerülő költségek elszámolási rendszerét kell figyelembe venni, hanem tisztában kell lennünk a vállalkozásnál alkalmazott sajátos építéstechnológia részleteivel, a vállalkozás stratégiájáról és az egyéb felmerülő költségekkel is.

Az anyagköltségek tekintetében, nagyon lényegesek az úgynevezett átlagosítások. Mivel az anyagköltségek a költségek jelentős hányadát teszik ki, és a piaci hatásoktól függően gyakran változhatnak, így ezeknek a kiszámítása legkönnyebben az átlagosítással valósulhatnak meg. 

(Hogy az anyagköltségeket csökkenteni lehessen, a kivitelezőnek érdemes ugyanattól a gyártótól vásárolni egyszerre nagyobb mennyiséget, mert az anyagárok folyton változhatnak. Az anyagárok továbbá még nagy mértékben függnek a szállítási távolságtól és a szállítás módjától.)

Pontosan ezek miatt, az anyagárak megállapításához a megrendelőnek érdemes tervezői előzetes költségbecsléseket végeznie, az országos átlagokat tükröző, szolgáltatásként rendelkezésre álló adattárak alapján. Bár azzal számolni kell, hogy ezek sem tartalmaznak fuvarköltséget, így a szállítási költségeket tapasztalati adatok alapján lehet felbecsülni

Az árséma, az árösszetevők tartalma és számítási módja

Az árképzés fontos részét képezi, hogy megállapítsák a költségtényezőket, amiket meghatározott rendszer szerint állítják össze, majd összegezzék azokat. Hogy az árképzés minél átláthatóbb legyen, fontos, hogy felállítsák az ársémát, amelynek alkalmazkodnia kell a költségvetési rendszer jellemzőihez. Mivel Magyarországon napjainkban kétoszlopos költségvetési rendszer az elterjedt, az árakat is általában ebben a bontásban adják meg.

A költségek összesítése A költségvetés összesítője

A költségvetés munkanemi struktúrájában megtalálhatók a munkanemenkénti anyag- és díjköltségek. A költségvetés összesítőjének tartalmaznia kell a munkanemek sorrendjét, azon belül a munkanem azonosítóját, megnevezését és a hozzá tartozó anyag- és díjköltséget. A munkanemekhez tartozó költségelemeket itt már összegezve vannak feltüntetve az építmény közvetlen költsége, az anyag- és díjköltség bontásában. Érdemes ilyen struktúrájú fejezetekre lebontani a költségvetést, mert így az összesítő, a főfejezetek, illetve a fejezetek sokkal átláthatóbbak lesznek.

 A költségvetés legfontosabb része a főösszesítő, aminek tartalmaznia kell az építmény közvetlen költségeit, valamint az úgynevezett „közvetlen költségeken túli” költségelemeket.

Ezek a költségek a következők lehetnek:

• Az akadályoztatási költség,
• A pótlékok, amelyek összege megállapodás kérdése, de általában vetítési alapja a díj,
• Az árkockázati fedezet, aminek vetítési alapja általában az anyagköltség,
• Az anyagigazgatási költség, a százalékos értékének feltüntetésével, amely napjainkban 4-12% körül van, vetítési alapja általában az anyagköltség,
• A bruttó fedezet vetítési alap, amely általában a díjköltséggel azonos,
• A bruttó fedezet %-os vetített értéke,
• Az anyag- és munkadíj összegzett értéke,
• A tartalékkeret vetítési alap, amely értéke általában az anyag- és munkadíj összegzett értéke,
• A tartalékkeret %-os értéke, amely függ a létesítmény jellegétől (például új vagy rekonstrukció, a tervszolgáltatás részletességétől stb.), de alapvetően megállapodás kérdése, szokásos értéke 0-10% között szokott lenni,
• Az áfa vetítési alap, az eddig megállapított költségek összege,
• Az áfa, amely jelenleg 27%
• Végül a munka áfával növelt ára.

A szerződéshez (költségvetéshez) viszonyított eltérések figyelembevétele a számlában

Hogy jobban megértsük ezt a kérdést, a többlet- és pótmunka fogalmával kell tisztában lennünk.  „A többletmunkák a kivitelezési tervdokumentációban vagy az ajánlatkérési dokumentációban szereplő, de a költségvetésben egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben előirányzott építési-szerelési munkák.”

A többletmunkákkal kapcsolatos jogszabályok:

• A tételes elszámolású szerződések esetében a többletmunkák elszámolásának feltétele, hogy a megrendelő írásban elismerje azokat!
• Az átalányáras elszámolású szerződések esetében a többletmunkák elszámolása nem lehetséges, mert a szerződéskötéskor a vállalkozó ismerhette a műszaki tartalmat, a körülményeket, így a többletmunkák érvényesítése nem indokolható! Ebben az esetben nem lehet a többletmunkákat írásban bizonyítani.

„Pótmunkáknak minősülnek azok a munkák, amelyek a kivitelezési tervdokumentációban, az ajánlati felhívás dokumentumaiban nem szerepelnek. A vállalkozó a pótmunkák közül csak azokat köteles elvégezni, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükségesek. A nem ebbe a körbe tartozó pótmunkák elvégzését szerződésmódosításhoz vagy új szerződés létrehozásához kötheti.”

Mennyiségi eltérések

Ha mennyiségi eltérést tapasztalunk, akkor a számlába a ténylegesen kivitelezett mennyiségeket kell szorozni az egységárral (díj-és anyagköltség).

Így a költségvetéshez képest mutatkozó kisebb mennyiség megtakarításokat eredményez, a nagyobb mennyiség pedig többletmunkaként a megtakarítások és a tartalékkeret terhére elszámolhatjuk. Az olyan munkák ellenértéke, amelyeket sem a tervek, sem a költségvetés, így a szerződés sem tartalmazott, de elvégzésük az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges volt, pótmunkaként számolható el.

Minőségi eltérések

Gyakorlatban a megrendelők ezt várják el, és a kivitelező szervezetek kizárólagosan I. osztályú munkára vállalkoznak, áraikat ennek figyelembevételével határozzák meg. A minőségi követelményeket (azok osztályba sorolásával) a szabványok, minőségi előírások határozzák meg, a minősítésnek ezek lehetnek elfogadható alapjai.

A vállalatbaadási formák és a költségvetés

 A már elkészített költségvetések részletessége és végső tartalma nagymértékben függ attól, hogy milyen célra kívánják azt alkalmazni, amelyet alapvetően az befolyásol, hogy az építményt, épületet milyen módon kívánják vállalatba adni, azaz a megrendelő, milyen feladattal bízza meg a kivitelezőt.

 A vállalatbaadás lehetséges formái:

1. közbeszerzési eljárás útján,
2. versenytárgyalásos eljárásban,
3. szabadkezes megegyezéssel.

1. Vállatbaadás közbeszerzési eljárás:

A megrendelőnek a versenyfelhíváshoz a jogszabályi előírásoknak megfelelően az ajánlati felhívásban csatolnia kell:

• A beárazatlan részletes tételes költségvetést, amelyhez (általában) kiviteli, de legalább tender szintű terveket mellékel,
• A költségvetés mellékleteként a dokumentációhoz tartozik a költségvetési kiírás tételeihez tartozó mennyiségszámítás.
• A pályázónak – a tervek gondos átvizsgálása után az ajánlattételhez a költségvetést úgy kell beáraznia, hogy a mennyiségszámításban található tételekhez tartozó mennyiségeket felül kell vizsgálnia és ezek alapján kell meghatároznia, illetve alátámasztania az ajánlati árat.

2. Versenytárgyalás Versenytárgyalásos eljárás:

Ennél az eljárási módnál, a következő esetek lehetségesek: ( Itt a megrendelő pályázatot ír, amire a kivitelezők beadhatják a költségvetésüket az adott tervezett épületre, majd a megrendelő azt a költségvetést fogja kiválasztani, amelyik számára a leginkább megfelelő).

• A megrendelő a versenyfelhíváshoz hasonlóan a közbeszerzési eljárásnál beárazatlan részletes tételes költségvetést és kiviteli szintű terveket mellékel. Ebben az esetben a pályázónak, a tervek gondos átvizsgálása után, az ajánlattételhez a költségvetést be kell árazni.
• A megrendelő a tervekhez nem ad költségvetés kiírást, de az ajánlattételhez beárazott részletes tételes költségvetést kér valamely séma szerinti, elterjedten alkalmazott tételrend szerinti felosztásban. Viszont fontos, hogy itt a megrendelő itt egyösszegű ajánlatot kér.
•  A kivitelezőnek viszont egy részletes számításokkal megalapozott önköltségi árat kell kérnie. Ez az ajánlat lényegében egyenértékű egy részletes költségvetéssel. ( Kivéve, hogy ez magán használatra készül, kifelé nincs dokumentálva). Ez azért fontos, mert ha a megrendelő nem is kér részletes költségvetést, azt attól még a kivitelezőnek el kell készítenie, hiszen ezáltal csökkenti a megvalósítás kockázatait. Ezáltal a pályázati kiírása az anyagi teherbírásával összhangban lesz, illetve így a pályázók ajánlatait felkészülten és megalapozottan tudja elbírálni. Ehhez lényegében egy részletes költségvetés kiírást kell készítenie (készíttetnie a tervezővel), vagy legalábbis megbízható normatívákra támaszkodva költségbecslést kell végeznie.

3. Szabadkezes megegyezéses eljárás:

Ez az eljárás abban különbözik a másik kettőtől, hogy itt a megrendelő nem közpénzből fedezi az építési költségeket, illetőleg a beruházáshoz nem vesz igénybe olyan állami kölcsönt vagy állami juttatást, amelyhez a törvény közbeszerzési eljárás megtartását írja elő. Vagy is szabadon választhat kivitelezőt, mellőzve a versenytárgyalást.

• Szabadkezes megegyezés esetén is a megrendelő kiadhat egy részletes, tételes költségvetést, amely az alku alapja.
• Kiadhat beárazatlan költségvetést, kérve annak árazását.
• Kérhet bármilyen szerkezetű (szerkezeti bontású) költségvetést árképzési dokumentációval vagy a nélkül.
•  Kérhet egyösszegű ajánlatot. Mindezekben az esetekben azonban mindkét fél érdeke, hogy az ajánlatot részletes számítások birtokában tegye meg, illetve fogadja el a későbbi elszámolási viták elkerülése érdekében, ahol a tételes költségvetési kiírás hiányában viták alakulhatnak ki. Mint például a szerződésben foglalt feladatok mennyiségek nagyságáról, illetve az elvégzendő feladatok műszaki, minőségi jellemzőiről.

Végül is miért érdemes költségvetési kiírást, illetve költségvetést készíteni?

• Elsősorban azért, mert azt a jogszabály előírja.
• Így pontosan rögzítve lesznek az elvégzendő feladatokat, tehát a későbbiekben nem lesz vita a kivitelező és a vállalkozó között, hiszen egyértelmű lesz, hogy mely munkák tartoznak a szerződéses kötelezettségek körébe.
• A részletesen megfogalmazott költségvetési kiírásban nemcsak a különböző munkák, hanem azok a megvalósításainak minőségének színvonalának igénye is rögzíthető. Így megköthető a megfelelő műszaki tartalmú szerződés, ami nagyban is csökkenti a félreértéseket a megrendelő és a kivitelező között.
• A tételes költségvetési kiírásában továbbá szerepelhetnek a létesítmény létrehozásához szükséges műszaki feladatok, utasítások. Így az árviták is elkerülhetőek.
• A tételek lehetőséget nyújtanak a megfelelő árkialakításra, illetve ezek számonkérésére.
• A tételek megfelelő csoportosításával lehetőség nyílik az esetleges későbbi gazdasági vizsgálatokra, amely a tervezés fázisában érintheti a költség/minőség viszonyt, és nem mellékesen lehetőség van a munka bekerülési értékének meghatározására.