Steindl Imre nem csupán megtervezte az Országházat, de arra is ügyelt, hogy az építéshez és a részletgazdag díszítéshez (kívül 88 szobor látható az épületen és 365 kisebb-nagyobb torony) a kor legjobb minőségű alapanyagait használják. Az épület egyik érdekessége a hűtés és fűtés rendszere – az építés ügyeinek intézésére alapított Végrehajtó Bizottság javaslatára a gépházat az Parlamenten kívül helyezték el, egy, a Balassi utcában épített házban. Így az igényesen kivitelezett Országházaz megóvták attól, hogy a fűtési szezonban a füst és a szénpor beszennyezhesse. A hűtést pedig az egykor a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után pedig a föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg.
Az Országházon kívül a másik legmagasabb épület Budapesten a Szent István Bazilika, amelynek építését már az 1840-es években megálmodta a városi tanács, és amelynek hosszadalmas és nehézségekkel teli építése három kiváló magyar építészt fogyasztott el. Az eredmény egy gyönyörű, arányos, a figyelmet már messziről felkeltő, ikonikus budapesti épület lett.
Eredetileg klasszicista épületet tervezett Hild József egy korábban már itt álló kisebb templom helyére. 1848-ban kezdődtek a földmunkák, ám a szabadságharc pár évre félbeszakította az építkezést. Amikor Hild József meghalt 1867-ben, Ybl Miklós vette át az építkezést, és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt áttervezte a kupolát, a főhomlokzatot, a tornyokat és az apszis tagozását – a templom hátsó homlokzata, amely a Bajcsy-Zsilinszky útra néz, már teljes egészében Ybl Miklós munkája. A terveket olyan mértékben dolgozta át, hogy a Bazilika ma már inkább tekinthető Ybl alkotásának, mintsem Hild Józsefének. Az építkezést végül Ybl halálát követően Kauser József fejezte be 1905-ben.
A New York-palota elsősorban a földszintjén működő legendás és külföldön is ismert, gazdagon díszített belső teréről híres New York Kávéház miatt népszerű. Másodsorban a 2000-es években felújított és igényesen kialakított szálloda miatt.
Az eklektikus stílusú palotát az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkára Hauszmann Alajos tervezte, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek közreműködésével épült fel 1891 és 1895 között. Koruk legjobb képző és iparművészeit foglalkoztatták: a szobrokat, figurális munkákat Senyey Károly és Köllő Miklós készítette, az ornamentális díszítés Szabó Antal munkája.(A szobrok egy része 1956-ban elpusztult, ezeket 1957-ben Boldogfai Farkas Sándor, Metky Ödön és Sóváry János faragta újra.)
A pesti Dunakorzón számtalan fotót készítenek a turisták a Vigadóról, sokan szeretik az épületet. Pedig amikor felépült, a pestiek egy része egyáltalán nem rajongott a keleties elemeket felhasználó romantikus stílusú épületért. Feszl Frigyes finoman díszített, könnyed, harmonikus épületet tervezett a szabadságharc idején lerombolt Redut helyére. Az oszlopok szépen tagolják a homlokzatot a földszinten és az emeleten, és az 1865-ben elkészült Vigadó termeit is oszlopos-íves architektúra választotta el egymástól.
A Magyar Állami Operaház épületének akusztikáját annak idején Cecilia Bartoli operaénekes is dicsérte egy interjúban. De az Operaház Budapesten forgatott filmekben is feltűnt, és hírességek is posztoltak róla a közösségi oldalukon. Az Andrássy út egyik meghatározó épületét Ybl Miklós tervezte, aki a megvalósításánál az 1873-as tervpályázatra beérkezett más munkák megoldásait felhasználva többször átdolgozta a tervet. Így született meg a neoreneszánsz elemekkel ékített Operaház. Előcsarnoka és nézőtere az olasz paloták szépségét idézi. A falfestményeket Aggházy Gyula, Lotz Károly, Scholtz Róbert, Székely Bertalan és Than Mór készítette, a szobrokat pedig többek közt Strobl Alajos, Brestyánszky Béla, Donáth Gyula és Fessler Leó. (A később elpusztult szobrokat XX. századi szobrászművészek készítették el újra, például Pátzay Pál.) Az Operaház 1884-re készült el.
A Városligetben álló, és a millenniumi ünnepségekre megrendelt Vajdahunyad vára izgalmas építészeti kísérlet. A pályázat feltétele az volt, hogy olyan épület készüljön, amely minden magyarországi építészeti stílust megjelenít. A pályázatot Alpár Ignác nyerte, aki az azonos nevű erdélyi várról mintázta a tó felőli homlokzat egy részét, és a romántól kezdve valóban minden kor jellegzetes stílusát beépítette a nagyívű munkába. Ennek ellenére a Vajdahunyad vára nem tűnik építészeti katyvasznak. Egyik legnépszerűbb eleme a romantikus kerengő, a másik pedig a Jáki-kápolna, amely kedvelt esküvői helyszín.
