BLOG

Tervezési feljegyzés

Posted on szeptember 16, 2018

Milyen kérdéseket fog feltenni először a tervező az árajánlathoz Önnek?
Miket írjon le ajánlatkérő levelében?

  • Az épület alapaterülete (300 nm felett vagy nem lakáscélú épületnél építési engedély is szükséges, egyébként egyszerűsített a regisztrációs eljárás.)
  • Szintek száma (emeletes / földszintes)
  • Építési technológia (könnyűszerkezetes / tégla / egyéb)
  • Födém anyaga (monolit vasbeton / fa (ha nem emeletes a ház))
  • Beépítés (Szabadon álló az épület?)
  • Tetőszerkezet (nyeregtető cserépfedéssel / lapostető / mediterrán tető / egyéb)
  • Milyen fűtési rendszert terveznek?
  • Sík vagy lejtős a telek?
  • Közművesített a telek?
  • Belsőépítészeti tervet is készítsünk? (Beépített bútorok (konyha, gardrób) tervezésével együtt?)
  • Kiviteli terveket is kérnek? (Nem kötelező, de segíti a kivitelezést, minimalizálja a hibázás lehetőségét. Az anyagokat pontosan definiálja és leírja a feladatokat az utolsó centiméterig.)
  • A tervezett ingatlan címe
  • Határidők (tervezés kezdete, körülbelüli befejezése)
  • Elképzelt, leskiccelt alaprajzok, tervek, látványképek (olyan házakról amik tetszenek), amennyiben rendelkezésre áll, helyszínrajz, térképmásolat a telekről

A fenti adatokat legjobb, ha elküldik az info@imperialholding.hu címre, ezek alapján 24 órán belül adunk árajánlatot e-mailben és azonnal tudjuk kezdeni a munkát.

Mit tartalmaz a tervezés?
Mindent, amire szükség van:

  • Építész tervek, vázlattervek, amik a tervezés alatt többször is tetszőlegesen módosíthatók
  • Többszöri személyes, e-mailes konzultáció a tervezővel igény szerint
  • Hatósági egyeztetések
  • Helyszíni felmérés, meglévő épületnél a jelenlegi állapot felmérése, digitalizálása
  • Statika, statikai kiviteli tervek, vasalási terv
  • Gépész terv és műszaki leírás
  • Villamos terv és műszaki leírás
  • Ha szükséges, talajmechanikai vizsgálat és fedélszéki terv készítése
  • Árazatlan és árazott költségvetés elkészítése, mennyiségi kiírások
  • E-napló feltöltés
  • 6 alkalommal kötelező tervezői művezetés a helyszínen a kivitelezés alatt
  • Négy szakági tervező munkáját egyesítjük (villamos, gépész, statikus, építész), szükség esetén egyéb szakági tervezőket is bevonunk (csatornatervező, közműtervező, egyéb ágak)

Jellemzően teljes házakat, társasházakat, nagyobb projekteket tervezünk, a tervezés határideje egyszerűbb épületeknél 1,5-2 hónap.

Szerencsés, ha a kivitelezés és a tervezés is egy kézben valósul meg. Ha a kivitelezést is tőlünk rendelik meg, akkor a tervezés díját abba teljes egészében beleszámítjuk.

Mi a folyamat?
Árajánlat elfogadása után elküldjük a szerződés-tervezetünket, megkötjük a szerződést, találkozunk személyesen az irodában a tervezővel egy másfél-két órás tervezési konzultációra, majd elindul a munka. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot tervezővel, kérhet módosításokat, intézheti a hatósági ügyeket önállóan, vagy velünk közösen.
A tervezés és/vagy kivitelezés árának 50%-át előlegként kell megfizetni szerződéskötéskor, a fennmaradó 50%-ot pedig a munka elkészültekor, átadáskor.

A leghíresebb magyar épületek

Posted on szeptember 15, 2018

Magyarország bővelkedik híres és különlegesen szép épületekben. Ha azonban azt vizsgáljuk, melyek a leghíresebbek, melyekről készült a legtöbb fotó, milyen épületekről posztolnak a leggyakrabban képeket a turisták a közösségi oldalakon, és melyek szerepelnek a külföldi lapok összeállításaiban, akkor rendszerint budapesti helyszínekről van szó. Májusban például a CNN készített listát azokról a budapesti épületekről, amelyeket muszáj megnézni.

A leghíresebbnek számító épületek közt található az Országház, a Szent István Bazilika, a Halászbástya a Nagyboldogasszony-, vagyis Mátyás-templommal, a Magyar Állami Operaház épülete, a Vajdahunyad vára a Városligetben, a New York-palota és a Vigadó.

A Mátyás-templom és a Halászbástya jelenlegi formájában egy nagyívű látomás eredménye. Schulek Frigyes, a koncepció kidolgozója szerette volna a Nagyboldogasszonyt megszabadítani az oldalához épült jezsuita kollégiumtól, láthatóvá, monumentálissá, körbejárhatóvá tenni, és gótikus stílusban újraépíteni, lehámozva róla a későbbi barok réteget. Mellé pedig a várnegyed védművére teraszos, elegáns, a magyar történelmet idéző épületet álmodott, amelyről a város panorámájában lehet gyönyörködni.

A Halászbástyát – ezzel együtt a Várnegyedet – látványos lépcső segítségével kötötte össze a Budai Vár alatt húzódó Vízivárossal. A Halászbástya munkálatai 1895 és 1902 között zajlottak, a Mátyás-templom átépítése pedig 1874 és 1896 között folyt, a millenniumi ünnepségere már elkészült. A templom teljes felújítása a 2010-es években zajlott, 2015-ben készültek el vele.

Budapest egyik legmagasabb épülete és egyik jelképe az 1885 és 1904 között épült Országház. A Duna-part mentén elnyúló épületben egykor elhelyezett alsóházi és felsőházi szárnyat a középen elhelyezkedő kupola foglalja össze. A két szárny földszintjét a nyitott árkádsorok teszik szellősebbé, könnyedebbé.

Steindl Imre nem csupán megtervezte az Országházat, de arra is ügyelt, hogy az építéshez és a részletgazdag díszítéshez (kívül 88 szobor látható az épületen és 365 kisebb-nagyobb torony) a kor legjobb minőségű alapanyagait használják. Az épület egyik érdekessége a hűtés és fűtés rendszere – az építés ügyeinek intézésére alapított Végrehajtó Bizottság javaslatára a gépházat az Parlamenten kívül helyezték el, egy, a Balassi utcában épített házban. Így az igényesen kivitelezett Országházaz megóvták attól, hogy a fűtési szezonban a füst és a szénpor beszennyezhesse. A hűtést pedig az egykor a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után pedig a föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg.

Az Országházon kívül a másik legmagasabb épület Budapesten a Szent István Bazilika, amelynek építését már az 1840-es években megálmodta a városi tanács, és amelynek hosszadalmas és nehézségekkel teli építése három kiváló magyar építészt fogyasztott el. Az eredmény egy gyönyörű, arányos, a figyelmet már messziről felkeltő, ikonikus budapesti épület lett.

Eredetileg klasszicista épületet tervezett Hild József egy korábban már itt álló kisebb templom helyére. 1848-ban kezdődtek a földmunkák, ám a szabadságharc pár évre félbeszakította az építkezést. Amikor Hild József meghalt 1867-ben, Ybl Miklós vette át az építkezést, és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt áttervezte a kupolát, a főhomlokzatot, a tornyokat és az apszis tagozását – a templom hátsó homlokzata, amely a Bajcsy-Zsilinszky útra néz, már teljes egészében Ybl Miklós munkája. A terveket olyan mértékben dolgozta át, hogy a Bazilika ma már inkább tekinthető Ybl alkotásának, mintsem Hild Józsefének. Az építkezést végül Ybl halálát követően Kauser József fejezte be 1905-ben.

A New York-palota elsősorban a földszintjén működő legendás és külföldön is ismert, gazdagon díszített belső teréről híres New York Kávéház miatt népszerű. Másodsorban a 2000-es években felújított és igényesen kialakított szálloda miatt.

Az eklektikus stílusú palotát az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkára Hauszmann Alajos tervezte, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek közreműködésével épült fel 1891 és 1895 között. Koruk legjobb képző és iparművészeit foglalkoztatták: a szobrokat, figurális munkákat Senyey Károly és Köllő Miklós készítette, az ornamentális díszítés Szabó Antal munkája.(A szobrok egy része 1956-ban elpusztult, ezeket 1957-ben Boldogfai Farkas Sándor, Metky Ödön és Sóváry János faragta újra.)

A pesti Dunakorzón számtalan fotót készítenek a turisták a Vigadóról, sokan szeretik az épületet. Pedig amikor felépült, a pestiek egy része egyáltalán nem rajongott a keleties elemeket felhasználó romantikus stílusú épületért. Feszl Frigyes finoman díszített, könnyed, harmonikus épületet tervezett a szabadságharc idején lerombolt Redut helyére. Az oszlopok szépen tagolják a homlokzatot a földszinten és az emeleten, és az 1865-ben elkészült Vigadó termeit is oszlopos-íves architektúra választotta el egymástól.

A Magyar Állami Operaház épületének akusztikáját annak idején Cecilia Bartoli operaénekes is dicsérte egy interjúban. De az Operaház Budapesten forgatott filmekben is feltűnt, és hírességek is posztoltak róla a közösségi oldalukon. Az Andrássy út egyik meghatározó épületét Ybl Miklós tervezte, aki a megvalósításánál az 1873-as tervpályázatra beérkezett más munkák megoldásait felhasználva többször átdolgozta a tervet. Így született meg a neoreneszánsz elemekkel ékített Operaház. Előcsarnoka és nézőtere az olasz paloták szépségét idézi. A falfestményeket Aggházy Gyula, Lotz Károly, Scholtz Róbert, Székely Bertalan és Than Mór készítette, a szobrokat pedig többek közt Strobl Alajos, Brestyánszky Béla, Donáth Gyula és Fessler Leó. (A később elpusztult szobrokat XX. századi szobrászművészek készítették el újra, például Pátzay Pál.) Az Operaház 1884-re készült el.

A Városligetben álló, és a millenniumi ünnepségekre megrendelt Vajdahunyad vára izgalmas építészeti kísérlet. A pályázat feltétele az volt, hogy olyan épület készüljön, amely minden magyarországi építészeti stílust megjelenít. A pályázatot Alpár Ignác nyerte, aki az azonos nevű erdélyi várról mintázta a tó felőli homlokzat egy részét, és a romántól kezdve valóban minden kor jellegzetes stílusát beépítette a nagyívű munkába. Ennek ellenére a Vajdahunyad vára nem tűnik építészeti katyvasznak. Egyik legnépszerűbb eleme a romantikus kerengő, a másik pedig a Jáki-kápolna, amely kedvelt esküvői helyszín.

Mit csinál egy statikus?

Posted on szeptember 14, 2018

Bár adódnak félreértések, azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy mit csinál egy építész tervező. Arról viszont csak halvány fogalmai vannak az átlagembernek, mi a feladata egy statikusnak és milyen felelősség nyugszik ezeknek a szakembereknek a vállán.

A statikai tervezés azt jelenti, hogy a mérnök kiszámolja, milyen erőhatásoknak kell ellenállnia az épületnek, és megtervezi az ehhez szükséges tartószerkezeteket, oszlopokat, pilléreket és így tovább. Egy egyszerű bejelentés alapján épülő új családi ház tervezésekor szinte biztos, hogy statikus mérnök munkájára is szükség lesz.

Röviden azt mondhatjuk: a statikus felel azért, hogy az épület egyensúlyi állapotában megálljon, valamint a rendkívüli külső erőhatásoknak is ellen tudjon állni. A statikus feladata megtervezni az újonnan építendő családi ház, vagy bármilyen más típusú építmény tartószerkezetét, az ezekhez kapcsolódó számításokkal együtt és azok alapján. Az alapozástól a födémekig a statikus felelőssége, joga és feladata elkészíteni a statikai kiviteli tervet, amely – az alapozási tervektől a födémek vasalási terveiig – kiterjed minden, a kompetenciájába tartozó tervezési műveletre.

Az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóház tervezéséhez gyakorlatilag minden esetben statikus munkáját is igénybe kell venni, mert a megfelelő részletezettségű kiviteli terv szakszerű elkészítéséhez szükséges és kötelező erőtani számításokat csak statikus végezheti el. Ez része az úgynevezett tartószerkezeti műszaki leírásnak. Azt, hogy az építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához pontosan milyen építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása szükségeltetik, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet írja elő.

Mindezen kívül statikus készít tervet akkor is, ha az épületen valamilyen, a tartószerkezetet érintő módosítást szeretnénk csinálni, például kivenni egy falat, új ablakot nyitni vagy megemelni a tetőszerkezetet. A statikus munkája ekkor azért fontos, mert az ilyen átépítések a ház tömegét, egyensúlyát és saját tömegének teherbíróképességét is megváltoztatják. A statikus szakértelme ahhoz kell, hogy az épület stabilitása megmaradjon, és akár egy évszázadon át se mozduljon el.

Érdemes akkori is kikérni statikus szakvéleményét, ha nem új ház építéséről, hanem egy régi ingatlan megvásárlásáról van szó. A megbízott mérnök ekkor szakmai szempontjai alapján megvizsgálja a vásárolni kívánt ingatlan stabilitását, az eredményről pedig hivatalos szakvéleményt állít ki. Ugyancsak statikus munkáját ajánlott igénybe venni egy már meglévő vagy éppen építés alatt álló ingatlan károsodása esetén: például, ha árvíz, földrengés vagy bármilyen más ok következtében látható repedések jelentek meg a falon. Ekkor a statikus jogosult és képes elbírálni, milyen helyreállítási munkálatok szükségesek, illetve nem vált-e az épület életveszélyessé.

Segítünk

Posted on szeptember 14, 2018

Nem tudja hasznosítani ingatlanát?

Nehéz az eladás?

Felújítás nélkül nem veszik meg?

Nem kap érte annyit amennyit szeretne?

Befejezetlen maradt a beruházás?

Segítünk!

Keressük azokat a beépíthető területtel vagy átalakítható ingatlannal – például nagy lakással, családi házzal rendelkező tulajdonosokat, akikkel partnerként együttműködhetünk a beépítésben, átalakításban, esetleg felújításban, majd az értékesítésben, vagy bérbe adásban.

Szakértő tanácsot adunk, hogy tudnánk az ingatlanból a legnagyobb értéket kihozni, és akár saját költségünkön el is végezzük a szükséges fejlesztéseket, majd az értékesítés bevételéből részesülünk.

Volt már rá példa, hogy egy 40-50 milliós üres telekből tisztán a tulajdonosnak 80-90 millió forint jutott 6 hónapon belül, ahogy arra is, hogy az 50 millióért gazdára nem találó 300 nm-es külkerületi családi ház 60 nm-es felújított egységenként 150 millióért kelt el.

Érdekli a lehetőség?

Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kivitelező vagy partner?

Posted on szeptember 14, 2018

Nem mindegy, hogy kivitelezőt választ, vagy partnert.
Beruházását nem csak, mint generálkivitelezők, hanem igény esetén, mint projekt menedzserek is segítjük, levéve az Ön válláról a szervezési-és munkaterheket.
Legyen Ön befektető, dolgoztassa a pénzét és a szakembereket stressz mentesen, kiszámítható profittal.

Tapasztalt kollegaink fix + sikerdíjas rendszerben vezetik a teljes beruházási projektet:

  • projektgenerálás – a megfelelő ingatlan felkutatása
  • üzleti, pénzügyi terv készítése
  • koncepció elkészítése a maximális profit elérésére, az értékesítési szempontok figyelembe vételével:
    • maximális áron eladható ingatlan-koncepciók kidolgozása
    • építesz tervezés
    • kivitelezési költségek optimalizálása
    • hatósági eljárások, engedélyeztetések
  • generál kivitelezés
  • műszaki ellenőrzés, műszaki vezetés
  • jogi folyamatok, szerződések elkészítése
  • értékestés

Egy meglévő 20 m Ft értékű 800 nm-es építési telek esetén például 20% beépíthetőséggel és két szinttel számolva, 12 hónap alatt el tudunk érni 40 m Ft profitot a tulajdonosnak, minden költséget levonva, a telekár felett.

Úgy, hogy az előértékesítésből szakaszosan finanszírozott kivitelezés miatt semmilyen további összeget nem kell beletennie a projektbe, nem kell finanszíroznia.

Nézzünk egy másik példát. 250 nm-es 50 m Ft értékű meglévő családi ház átalakításával mondjuk, a XVIII. Kerületben elérhetünk további 30 m Ft profitot minden költség levonása után, tehát az 50 m-ért is nehezen eladható, felújítandó családi ház egyszerre akár, 6 hónap alatt 80 m Ft-ot hozhat.

Ön ingatlanba szeretne fektetni? Reális most a piacon az évi 35-40% -os nettó hozam. Teljes körű projekt menedzsment megbízás keretein belül vállaljuk Önnek a megfelelő ingatlan felkutatását, kivitelezését, és értékesítését. 12 hónap alatt a befektetett tőkéje akár kétszer is megfordulhat, ami 70-80% éves üzleti profitot eredményezhet jó forgási sebességgel. Például egy 100 nm-es belvárosi lakás megvásárlásával és három kisebb lakásra bontásával, vagy egy 1000 nm-es építési telek megvásárlásával és beépítésével.

Kérésre komplett projekt költségvetéseket tudunk mutatni.

Keressen bizalommal!

Egy új otthon megteremtése nem kis kihívás, családi ház építésébe belefogni pedig különösen komoly elhatározást és alapos átgondolást igényel. Az új otthonunk beltere életünk legprivátabb része lesz, akár évtizedeken át. Ha új házat építtetünk magunknak, akkor lehetőségünk nyílik azt a legapróbb részletekig úgy kialakítani, hogy az nekünk a legkényelmesebb legyen. Erre befektetésként is kell gondolnunk – nemcsak anyagi értelemben, hanem a következő éveink mindennapjainak kényelmére fordított beruházásként. De sokszor szab korlátot az elképzeléseinknek a pénztárcánk, és ilyenkor át kell gondolnunk, hogy hol spórolhatunk a költségeken.

A spórolásra az egyik kézenfekvő lehetőség az, hogy ahol nem feltétlenül szükséges szakember munkáját igénybe venni, ott mi magunk járunk utána és végezzük el a feladatokat. Sokan azt gondolják, hogy a belsőépítészeti megoldások kidolgozása épp ilyen terület, ráadásul úgyis mi tudjuk, hogy mit szeretnénk magunk körül látni, ezért igyekeznek megspórolni a szakértői tanácsadást. Kérdés azonban, hogy tényleg megéri-e nélkülözni a belsőépítész szakembert, egyáltalán tudunk-e spórolni ezzel, vagy éppen azzal spórolnánk, ha megbíznánk egy kitűnő beltértervezőt?

A belsőépítész legnagyobb előnye az, hogy egységben látja át és rakja össze az új otthonunkat. A feladata már a tervezés fázisában megkezdődik, amikor a belső tereket és azokhoz kapcsolódó szerelvényeket kell az igényeinknek megfelelően kialakítani. Egész a beköltözésig kísér végig, hiszen a kész lakás igényeinknek megfelelő, esztétikus berendezéséhez is jól jön szakértelme. A kulcs itt is az, ami a házépítés minden területén: előre és tudatosan végiggondolt tervezésre van szükség, hiszen utólag sokkal nehezebb és költségesebb módosítani, ha valami nem tetszik.

A belsőépítész rengeteg időt tud nekünk spórolni. Tapasztalatából és szakmai tájékozottságából adódóan számos olyan megoldást ismer, amiről mi még csak nem is hallottunk, vagy valahol láttunk ugyan valamit, de nem tudjuk, hogyan valósíthatjuk meg. Ami nekünk új, ő már biztosan találkozott vele, és azt is tudja, honnan jönnek az új dolgok. Biztosan ismeri azokat a helyeket, ahonnan be lehet szerezni azokat a termékeket, amelyekre vágyunk. Rengeteg munkától, utánajárástól tud megkímélni minket, ha kész javaslatokat kapunk, vagy a vázlatosan elmondott ötleteinket formába önti valaki, és ő intézi az kivitelezővel a megvalósítását. Nekünk csak jóváhagyni kell a terveket, így a fontosabb dolgokra tudunk koncentrálni, és az egész építkezés kevesebb stresszel jár, a végén pedig olyan, minden részletében kitalált otthont fogunk kapni, amire büszkék lehetünk.

Számos esetben anyagilag is előnyös lehet a belsőépítész megbízása. Nemcsak a legjobb dizájnötleteket fogja tudni nekünk elővezetni, de praktikus, költségcsökkentő javaslatai is lesznek, és azt is tudja, hogy mit honnan érdemes beszerezni. Számos esteben megfelelő belsőépítészeti tervezéssel a házunk energiaigényét is csökkenteni tudjuk.

A belsőépítésznek nem az a feladata, hogy a legdrágább berendezést és a legköltségesebb kivitelezést próbálja eladni nekünk, hanem hogy az igényeinknek és lehetőségeinek megfelelő legjobb megoldást találjuk meg az otthonunkban.

Belsőépítésszel dolgozni egyáltalán nem luxus, hanem egy olyan hozzáadott érték az otthonunkhoz, amely éveken át a mindennapjainkat teszi komfortosabbá. Ha profi szakember segítségével alakítjuk ki és rendezzük be az otthonunkat, akkor az pontosan olyan lesz, amilyennek megálmodtuk. És persze a lakás ingatlanpiaci értékét is növelik a professzionális belsőépítészeti megoldások.

Az elmúlt néhány évben számos fontos jogszabályi változás állt be az építésügyben. Ezek egy része az otthonteremtés megkönnyítését szolgálja az építtetőkre nehezedő bürokratikus terhek csökkentésével. Más része inkább a tervezőket érinti, akikre több feladatot és nagyobb felelősséget ró. És van olyan része is a változásoknak, amely a könnyítések mellett kötelezővé tett eddig nem kötelezően elvégzendő feladatokat.

Az egyszerű bejelentési eljárásra vonatkozó szabályozások változásai

Az otthonépíttetők számára talán a legfontosabb terület a korábbi általános építésiengedély-kötelezettséget felváltó egyszerű bejelentés terén beállt változások sora. Fontos tudni, hogy 2017 júliusa óta (144/2017. (VI. 12.) Korm. rend.) alapesetben már a 300 négyzetmétert meghaladó alapterületű új családi házakra sem szükséges építési engedélyt kérni. Elegendő az egyszerű bejelentéssel élni, amit az e-napló online készenlétbe helyezésével kell megtenni, ezt követően a 16. napon el is kezdődhet a házépítés.

Az egyszerű bejelentés egyébként nem olyan egyszerű történet, mint amit a neve sugall. Minden eddiginél részletesebb tervdokumentációra és kiviteli tervre van ugyanis szükség. A dokumentációnak tartalmaznia kell nemcsak a megszokott tervrajzokat, de utcaképet, vasalási tervet, a statikai tervet, szükség esetén talajmechanikai és fedélszéki tervet, épületvillamossági és gépészeti kivitelezési dokumentációt, építész műszaki leírást, költségvetést. A kiviteli terv minden szerkezetet és csomópontot részletesen kirajzolva kell ábrázoljon, nem elegendő a régi eljárásoknál megszokott 1:100 arányú vázlatterv.

Kötelező lett a művezetés

Fontos változás a tervezői művezetés kötelezővé tétele. Ezt azt jelenti, hogy az építtetőnek tervezői művezetésre is írásban szerződnie kell az építésszel, akinek legalább hat alkalommal kell művezetést tartania az építési területen.

Kinek hiányzik az építési engedély?

Szintén lényeges változás, hogy az építésiengedély-kötelezettség megszűnésével az építész tervező magára bizonyos értelemben maradt a ház megépítéséhez szükséges műszaki tartalom meghatározásával, egyeztetésével és az ezekkel járó hatalmas felelősséggel is. Mivel már nincsen jogerőre emelkedő építési engedélyezési terv, az esetleges jogorvoslati lehetőségek csak peres eljárásban rendezhetők. Ez megnehezíti például a szomszédok dolgát, ha valamilyen vitába kerülnek az építkezés kapcsán az építtetővel.

A tervező felelősségéről

Az építész tervezőre nagyobb felelősség hárul, mint eddig. Már a szerződés megkötésekor ismernie kell, milyen fontosabb műszaki elemei lesznek az építendő háznak, így pedig milyen részletességű tervdokumentáció elkészítésére szerződik le. A tartalom ugyanis az épület műszaki paramétereitől függ, amit előre elég nehéz meghatározni. Ugyanettől függ az is, hogy milyen további szakértők bevonására lesz szükség. Ezeket tehát a tervezőnek előre kell tudni.

A tervező felelős azért, hogy az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció szakszerű, valóságnak megfelelő és jó minőségű legyen. Ugyancsak felelős azért, hogy ha szükséges, a megfelelő szakági tervezőket vonja be például tűzvédelmi szakértőként, valamint azért is, hogy minden elkészült tervet összehangoljon. A tervezőnek kötelessége a megrendelőjét tájékoztatni minden lényegi részletről. A tervező éppen ezért köteles felelősségbiztosítással rendelkezni, aminek meglétét igazolnia kell az egyszerű bejelentéssel összefüggésben.

Mire jó a kiviteli terv?

Posted on július 18, 2018

Ez könnyű kérdés, a kivitelezéshez kell.  Persze ennél összetettebb dologról van szó. Egyrészt egyes esetekben kötelező ilyet készíteni.

Ha a felépítendő épület:

  • összes alapterülete több mint 300 m2,
  • bruttó térfogata meghaladja az 1000 m3-t,
  • magassága eléri a 7,5 métert,
  • szintjeinek száma a hármat (pl. pince, földszint, tetőtér),
  • szerkezetében van 5,4 méternél nagyobb, nem előregyártott elemmel áthidalt fesztávolság (pl. falak között, oszlopok között, gondoljunk egy extrém széles garázsajtóra, üzlet portáljára stb.),

akkor kötelező kiviteli terveket csináltatni.

Akkor is érdemes azonban elkészíttetni ezt, ha a fenti feltételek a saját házunkra nem érvényesek. A kiviteli terv gyakorlatilag kiegészíti, összegzi az építési tervet, és megléte számos előnnyel jár:

  • A kivitelező vállalkozót hozzásegíti az építészeti tervek könnyebb értelmezéséhez, a bonyolultabb szerkezetek megvalósításához, a beszerzendő anyagok kiválasztásához. A szükséges munkálatok aprólékos leírásával (alkalmankénti beárazásával), számos félreértés elkerülhető.
  • A megrendelő könnyebben tudja ellenőrizni és számonkérni az egyes részmunkálatok terveknek és előírásoknak megfelelő megvalósulását. Biztonságot ad neki, hogy a kiviteli tervben többek között szereplő költségvetési kiírások és összesítők alapján könnyebben és egyszerűbben tudja értékelni és megversenyeztetni a vállalkozóktól kapott ajánlatokat.

A kiviteli tervek révén biztos lehet benne, hogy az épület valóban a terveknek megfelelően készül el, nem maradnak ki munkafázisok, és új megfelelő minőségben készül el.

De mi is szerepel a kiviteli tervekben?

Például költségvetési kiírás. Ebben leírják a kivitelezési munkák minden egyes apró fázisát, az alapok kijelölésétől kezdve, a falak anyagán és megépítésének technológiáján keresztül akár egészen odáig, hogy ”korcolt szegély szerelés keményhéjalású tetőhöz”. Tehát minden olyan munka, amit el kell végezni ahhoz, hogy elkészüljön a házunk/tetőterünk/lakásbővítésünk.

A kiviteli tervek emellett egy-egy bonyolultabb részletet külön kiemelve, magyarázatokkal ellátva fontos mankókat is tartalmaznak a kivitelezést végző vállalkozók számára, mindez azért, hogy a megrendelő a lehető legjobb minőségű munkát kapja. Itt olyanokra érdemes gondolni, mint egy-egy bonyolultabb és kulcsfontosságú szerkezeti megoldás, aprólékosan kidolgozott díszítőelem, vagy valamilyen speciális technológia alkalmazása.

Természetesen nem csak építészeti, hanem statikai, gépészeti, elektromos, tűzvédelmi vagy épp geotechológiai kiviteli tervek is készülhetnek.

Általános tapasztalat, hogy a kiviteli tervek elkészítésének költségei eltörpülhetnek ahhoz a haszonhoz képest, amit meglétük jelent, még abban az esetben is, ha nem kötelező ilyet elkészíttetni. Szóval nem érdemes spórolni a kiviteli terveken, mert éppen velük lehet pénzt megtakarítani.

A köznyelvben ma is elterjedt az a megfogalmazás, hogy aki házat épít, annak építési engedélyért kell folyamodnia a helyi önkormányzathoz. Pedig a gyakorlatban ez már másként van, hiszen a családi házak építéséhez a legtöbb esetben már nincs szükség építési engedélyre. A jogalkotó ugyanis több lépcsőben könnyítette az építésügyi szabályokat, hogy a bürokratikus akadályok csökkentésével is fokozza a házépítési kedvet. Így ma már a legtöbb esetben elegendő az egyszerű bejelentési eljárás, ami teljes egészében elektronikus úton történik.

Nem kell építési engedély?

Aki még 2015-ben szeretett volna házat építeni, annak a tervező által elkészített tervek alapján építési engedélyt kellett kérnie, illetve ezeket be kellett mutatnia a helyi tervtanácsnak is. 2016-tól a szabályok egyszerűsödtek az építkezők számára, ugyanis a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építéséhez és bővítéséhez elegendő az egyszerű bejelentés. Sőt, ha a tervezett családi ház nagyobb is, mint 300 négyzetméter, de az saját részre készül és nem tartalmaz egynél több lakást, szintén elegendő az egyszerűsített eljárás.

Hogy működik az egyszerű bejelentés?

Az egyszerű bejelentés az elektronikus építési napló (e-Napló) készenlétbe helyezésével valósul meg. A bejelentéshez csatolni kell a kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt. Ez tipikusan tartalmazza a tervező által készített háztervet és építész tervdokumentációt, a metszeteket, utcaképet, vasalási tervet, a statikai kiviteli tervet, szükség esetén a talajmechanikai és fedélszéki tervet, valamint villamos és gépész tervet, műszaki leírást és a költségvetést. Az egyszerű bejelentéshez csatolt kiviteli terv nagyon részletes házterv, ami minden szerkezetet és csomópontot részletesen kirajzolva ábrázol. Fontos, hogy a bejelentést 15 nappal a kivitelezés megkezdése előtt meg kell tenni, az építkezést pedig tíz éven belül meg kell valósítani. A tervezőt az építtető köteles tervezői művezetéssel megbízni, aki ezt legalább hat alkalommal kell megtegye.

Akkor mikor kell építési engedélyt kérni?

Aki tehát saját maga részére új családi házat építtet, annak főszabályként nem kell építési engedélyt kérnie. Szintén nem kell engedélyt kérni a felújításra vagy például homlokzati hőszigetelésre. Vannak azonban olyan esetek, amikor szükség lesz erre. Viszont építési engedélyt kell kérni abban az esetben, ha átalakításról, korszerűsítésről vagy bővítésről van szó, és az építmény zártsorú, esetleg iker beépítésű, és az építkezés pedig a csatlakozó építmények alapozását, tartószerkezetét is érinti. Szintén engedélyköteles a melléképület építése, ha az legalább 100 köbméter térfogatú és 4,5 m gerincmagasságú. Az építési engedély igényléséhez szükséges egy engedélyes terv készítése, amely 1:100 méretarányú tervrajz, amely vázlatosan ábrázolja az építendő ház alaprajzát. Ebből adódóan kevésbé részletes, mint az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli terv.