A leghíresebb magyar épületek

Magyarország bővelkedik híres és különlegesen szép épületekben. Ha azonban azt vizsgáljuk, melyek a leghíresebbek, melyekről készült a legtöbb fotó, milyen épületekről posztolnak a leggyakrabban képeket a turisták a közösségi oldalakon, és melyek szerepelnek a külföldi lapok összeállításaiban, akkor rendszerint budapesti helyszínekről van szó. Májusban például a CNN készített listát azokról a budapesti épületekről, amelyeket muszáj megnézni. A leghíresebbnek számító épületek közt található az Országház, a Szent István Bazilika, a Halászbástya a Nagyboldogasszony-, vagyis Mátyás-templommal, a Magyar Állami Operaház épülete, a Vajdahunyad vára a Városligetben, a New York-palota és a Vigadó. A Mátyás-templom és a Halászbástya jelenlegi formájában egy nagyívű látomás eredménye. Schulek Frigyes, a koncepció kidolgozója szerette volna a Nagyboldogasszonyt megszabadítani az oldalához épült jezsuita kollégiumtól, láthatóvá, monumentálissá, körbejárhatóvá tenni, és gótikus stílusban újraépíteni, lehámozva róla a későbbi barok réteget. Mellé pedig a várnegyed védművére teraszos, elegáns, a magyar történelmet idéző épületet álmodott, amelyről a város panorámájában lehet gyönyörködni. A Halászbástyát – ezzel együtt a Várnegyedet – látványos lépcső segítségével kötötte össze a Budai Vár alatt húzódó Vízivárossal. A Halászbástya munkálatai 1895 és 1902 között zajlottak, a Mátyás-templom átépítése pedig 1874 és 1896 között folyt, a millenniumi ünnepségere már elkészült. A templom teljes felújítása a 2010-es években zajlott, 2015-ben készültek el vele. Budapest egyik legmagasabb épülete és egyik jelképe az 1885 és 1904 között épült Országház. A Duna-part mentén elnyúló épületben egykor elhelyezett alsóházi és felsőházi szárnyat a középen elhelyezkedő kupola foglalja össze. A két szárny földszintjét a nyitott árkádsorok teszik szellősebbé, könnyedebbé. Steindl Imre nem csupán megtervezte az Országházat, de arra is ügyelt, hogy az építéshez és a részletgazdag díszítéshez (kívül 88 szobor látható az épületen és 365 kisebb-nagyobb torony) a kor legjobb minőségű alapanyagait használják. Az épület egyik érdekessége a hűtés és fűtés rendszere - az építés ügyeinek intézésére alapított Végrehajtó Bizottság javaslatára a gépházat az Parlamenten kívül helyezték el, egy, a Balassi utcában épített házban. Így az igényesen kivitelezett Országházaz megóvták attól, hogy a fűtési szezonban a füst és a szénpor beszennyezhesse. A hűtést pedig az egykor a téren álló két medencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. A medencék elbontása után pedig a föld alatti aknákban felhalmozott jégtömbökkel oldották meg. Az Országházon kívül a másik legmagasabb épület Budapesten a Szent István Bazilika, amelynek építését már az 1840-es években megálmodta a városi tanács, és amelynek hosszadalmas és nehézségekkel teli építése három kiváló magyar építészt fogyasztott el. Az eredmény egy gyönyörű, arányos, a figyelmet már messziről felkeltő, ikonikus budapesti épület lett. Eredetileg klasszicista épületet tervezett Hild József egy korábban már itt álló kisebb templom helyére. 1848-ban kezdődtek a földmunkák, ám a szabadságharc pár évre félbeszakította az építkezést. Amikor Hild József meghalt 1867-ben, Ybl Miklós vette át az építkezést, és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt áttervezte a kupolát, a főhomlokzatot, a tornyokat és az apszis tagozását – a templom hátsó homlokzata, amely a Bajcsy-Zsilinszky útra néz, már teljes egészében Ybl Miklós munkája. A terveket olyan mértékben dolgozta át, hogy a Bazilika ma már inkább tekinthető Ybl alkotásának, mintsem Hild Józsefének. Az építkezést végül Ybl halálát követően Kauser József fejezte be 1905-ben. A New York-palota elsősorban a földszintjén működő legendás és külföldön is ismert, gazdagon díszített belső teréről híres New York Kávéház miatt népszerű. Másodsorban a 2000-es években felújított és igényesen kialakított szálloda miatt. Az eklektikus stílusú palotát az Erzsébet körút és a Dohány utca sarkára Hauszmann Alajos tervezte, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek közreműködésével épült fel 1891 és 1895 között. Koruk legjobb képző és iparművészeit foglalkoztatták: a szobrokat, figurális munkákat Senyey Károly és Köllő Miklós készítette, az ornamentális díszítés Szabó Antal munkája.(A szobrok egy része 1956-ban elpusztult, ezeket 1957-ben Boldogfai Farkas Sándor, Metky Ödön és Sóváry János faragta újra.) A pesti Dunakorzón számtalan fotót készítenek a turisták a Vigadóról, sokan szeretik az épületet. Pedig amikor felépült, a pestiek egy része egyáltalán nem rajongott a keleties elemeket felhasználó romantikus stílusú épületért. Feszl Frigyes finoman díszített, könnyed, harmonikus épületet tervezett a szabadságharc idején lerombolt Redut helyére. Az oszlopok szépen tagolják a homlokzatot a földszinten és az emeleten, és az 1865-ben elkészült Vigadó termeit is oszlopos-íves architektúra választotta el egymástól. A Magyar Állami Operaház épületének akusztikáját annak idején Cecilia Bartoli operaénekes is dicsérte egy interjúban. De az Operaház Budapesten forgatott filmekben is feltűnt, és hírességek is posztoltak róla a közösségi oldalukon. Az Andrássy út egyik meghatározó épületét Ybl Miklós tervezte, aki a megvalósításánál az 1873-as tervpályázatra beérkezett más munkák megoldásait felhasználva többször átdolgozta a tervet. Így született meg a neoreneszánsz elemekkel ékített Operaház. Előcsarnoka és nézőtere az olasz paloták szépségét idézi. A falfestményeket Aggházy Gyula, Lotz Károly, Scholtz Róbert, Székely Bertalan és Than Mór készítette, a szobrokat pedig többek közt Strobl Alajos, Brestyánszky Béla, Donáth Gyula és Fessler Leó. (A később elpusztult szobrokat XX. századi szobrászművészek készítették el újra, például Pátzay Pál.) Az Operaház 1884-re készült el. A Városligetben álló, és a millenniumi ünnepségekre megrendelt Vajdahunyad vára izgalmas építészeti kísérlet. A pályázat feltétele az volt, hogy olyan épület készüljön, amely minden magyarországi építészeti stílust megjelenít. A pályázatot Alpár Ignác nyerte, aki az azonos nevű erdélyi várról mintázta a tó felőli homlokzat egy részét, és a romántól kezdve valóban minden kor jellegzetes stílusát beépítette a nagyívű munkába. Ennek ellenére a Vajdahunyad vára nem tűnik építészeti katyvasznak. Egyik legnépszerűbb eleme a romantikus kerengő, a másik pedig a Jáki-kápolna, amely kedvelt esküvői helyszín.